2021. máj 03.

A 17. kerület jelene és jövője

írta: Gereczi_Botond

17. kerület sorozat_2. rész

Rákosmente történelmét (a cikk első fele) ide kattintva érheti el.

3) Rákosmente ma

3.1. Számok tükrében

A népességnövekedés csak a 2010-es évek végére kezdett megállni, azóta dinamikus egyensúly állt be a lakosságszámot illetően: Jelenleg a kerület lakossága 88.000 fő körül mozog (2017-19.) (ld. 17. ábra). Ezzel a nyolcadik legnépesebb budapesti kerület. A továbbra is hatalmas, szinte lakatlan területek miatt a népsűrűség viszont a második legalacsonyabb Soroksár után, a [19]. forrás alapján számolva (különböző források más, de közel azonos adatokkal számolnak) 1606,04 fő/km². [[1]] Ez a népsűrűségi adat viszont erősen torzít, mivel ezzel beleszámolunk szinte teljesen lakatlan területeket is. Saját szerkesztésű térképem segítségével a lakott területek (narancssárgával jelölt), az alacsony beépítettségű területek (zöld színnel jelölt) és a közterek (halványsárga színnel jelölt) területének leolvasásával (a program ezt az adatot kiszámolja), majd a területadatok összeadásával megkapjuk, hogy az 54,83 km²-es kerületből mindössze 21,515 km² lakott. Vagyis, hogy ezt érzékletesebben kifejezzem, a kerület 39,24%-a lakott csak (!). A többi terület kiszolgáló és/vagy ipari létesítmény területe, vagy többségében természetbeni hasznosítású, szinte lakatlan terület. Ha a kerület teljes népességére úgy tekintünk (ami jó közelítéssel igaz is), hogy csak és kizárólag ezen a 21,515 km²-es területen él, akkor kiszámolhatjuk a lakott terület népsűrűségét. Ez 88059 fő/ 21,515 km² = 4092,91 fő/km², vagyis a két népsűrűségi adat között jelentős differencia adódik: 2486,87 fő/km² az eltérés értéke, ami szerintem igen jelentős! Ha az ipari- és kiszolgáló létesítmények összterületét akarjuk kiszámolni, akkor a területadatokból megkaphatjuk, hogy ez 3,349 km². Területarányosan ennek a 23,50%-a a Cinkotai út menti ipari területen található (ennek területe 0,787 km²). Az ipari- és a lakosságot kiszolgáló létesítmények a kerület területének 6,11%-át fedik le. A lakott területek és az ipari- és kiszolgáló létesítmények területét összeadva 24,864 km²-t kapunk. Az összes beépített terület (24,864 km²/54,83 km²) * 100 = 45,35%-ot ad, vagyis a Rákosmente területének 54,65%-a még nem beépített. (ld. 29. ábra) Ez feltehetőleg Budapest kerületei körében nagyon soknak számít. Az ipari- és kiszolgálói létesítmények területétének aránya pedig a beépített területek függvényében mindössze 13,47%. Ezek alapján a bevezetőben említett megérzésem számokkal alátámasztva is beigazolódott: tényleg igen kis területen helyezkednek el ipari létesítmények még a beépített területek arányában is! Emellett csak a lakott területek népsűrűségi adatát figyelembe véve (4092,91 fő/km²) is csak tíz kerület népsűrűségi adatát tudja megelőzni kerületünk [20], vagyis még így is a kevésbé sűrűn lakott kerületek közé tartozik. Ezek után nyugodt szívvel jelenthetjük ki, hogy Rákosmente nem iparváros, hanem jellemzően inkább kertváros.

29. ábra: Rákosmente területhasznosítási megoszlása az összterület függvényében
Forrás: Microsoft Excel, saját szerkesztés

3.2. Egy kihasználatlan terület beépítése – A Szőlőliget ökopark

A korszerű építkezési technikákat követve és a fenntarthatóságot szem előtt tartva Rákosmente önkormányzatának is be kellett látnia, hogy a kétezres évek elején felépült lakóparkok (pl. Pipishegyi lakópark, Helikopter lakópark) építésének technikái ma már nem korszerűek. Emellett a panelházaknál ugyan kevésbé, de intenzív beépítési technika alkalmazása miatt zsúfoltak, így kisebb a zöld felület, emellett pedig fosszilis energiahordozókból fűtöttek (jellemzően földgáz), de többségében a villanyt sem megújuló energiaforrásból termelik. Ezekből kifolyólag az itt élők ökológiai lábnyoma saját hatáskörükön kívül eső okokból kifolyólag nagy. Ezekre a problémákra keresi a megoldást a Régiakadémiateleptől északra, Rákosliget területén található Szőlőliget ökopark. [[2]] A kivitelezők azt ígérik, hogy ebben az ökoparkban minden a környezettudatosságról fog szólni: a házak fűtését és az elektromosságot próbálják geotermikus forrásokból kielégíteni, az alacsony beépítettségnek köszönhetően pedig nagy marad a szabadon hagyott zöld felületek aránya. Emellett pedig sok elektromos autótöltő állomást alakítanak ki. A beépítési szabályozás mellett egy épület magassága sem haladhatja majd meg a 7,5 métert.

A gazdasági potenciál viszonylag nagy a terület fejlesztésében: A Szőlőliget ökopark építését nagyjából akkor jelentették be, amikor a Budapest-Hatvan-Miskolc vasútvonal fejlesztését is, amely fejlesztés keretében többek közt a cinkotai úti vasúti átkelőt az autós forgalom számára megszüntették, és helyébe egy felüljárót emeltek. Az önkormányzat tájékoztatása alapján emellett a Vidor utcát is meghosszabbítják, és összekötik az egyik legjelentősebb bevezető úttal, a Keresztúri úttal. Ez még nem történt meg. Ezek a fejlesztések igencsak megkönnyítik a terület, így a Szőlőliget megközelíthetőségét, ezért nem csoda, ha viszonylag magas áron tudták/tudják ezeket a telkeket értékesíteni. [14]

30. ábra: A Szőlőliget ökopark elkészült létesítményei
2020. I. 26-án
Forrás: Saját készítésű fénykép

A közműépítés már megtörtént. (ld. 30. ábra) Bár az építkezés nem a kívánt ütemezés szerint zajlik, de az látszik, hogy el fog készülni a modern ökopark. A telkek jelentős részét már értékesítették, és számos ház építése is elkezdődött már.

4) Összefoglalás, befejezés

A 17. kerület sorozat 1. részében igen részletesen ismertettem a XVII. kerület múltját. A kerület múltján keresztül ismertettem, hogy milyen típusú lakóházak alkotják a kerületet, és ezek hol helyezkednek el. Megmagyaráztam, hogy miért és hol épültek ki az egyes városrészek, illetve ezeknek fő háztípusait is jellemeztem. Szerkesztettem egy interaktív online térképet, ismertetve ezzel Rákosmente jelenlegi helyzetét. A bekeretezett területegységek értékes információkat szolgáltatnak az egyes területekről, melyek alapján számításokat tudtam elvégezni a kerület jelenlegi helyzetével kapcsolatban. Ezzel számos értékes adathoz juthattam, melyek közel megfelelnek a valóságnak. Többek közt kiszámításra került, hogy a kerületnek csak 45,35%-a beépített, és csak a beépített területek összterületét figyelembe véve is csak a kerület 13,47%-a ipari vagy lakosságot kiszolgáló terület, mely alapján igazolni tudtam, hogy a kerületben járva miért nem lehet olyan érzése az embernek, hogy Rákosmente egy iparváros.

A rövidebb, várható jövőt ismertető részben leírtam az épülő Szőlőliget ökopark kivitelezői céljait.

A XVII. kerület története igen régre nyúlik vissza és nagyon változatos, ezért azt tanulmányozni élvezet és ismerni érték, és nekünk azon kell dolgoznunk, hogy múltunk pontos ismerete alapján tudatosan tudjuk megőrizni Rákosmente különleges sajátságait.

Forrásjegyzék (ABC- rendben):

Nyomtatott források:

Hunfalvy János: Budapest és környéke eredeti képekben (Lauffer és Stolp Tulajdona, Pest, 1859.)
Magyar Nagylexikon IV. „Budapest” szócikk 667. oldal táblázat (Akadémia Kiadó 1995.)
Papp-Váry Árpád: Magyarország története térképeken, Hazánk első jó térképe, 1528 c. fejezet, 80 -81. oldal (Kossuth Kiadó, Debrecen, 2002, 2017)
Rákoskeresztúr története: Rákoskeresztúr a török hódoltság idején c. fejezet, 20. oldal (Kiadja a Rákosmenti Múzeumbarát Egyesület (Rákoskeresztúr, 2013.))
Rákoskeresztúri emlékkönyv (Összeállította: Tóth Péter), Előszó, 5. oldal (Kiadta: Budapest Főváros XVII. kerület Önkormányzata 2006. )
Száray Miklós- Szász Erzsébet: Történelem II. Középiskolások számára, A rendi monarchia válsága c. fejezet, 61. oldal (szöveg és forrás) (Műszaki Könyvkiadó Kft., 2015.)
Szelepcsényi Sándor: Rákoskert története, Rákoskert területe a parcellázás előtt c. fejezet, 3-7. oldal (Nyomdai előkészítés és nyomtatás: Áldási és Németh Nyomda Bt., 2005.)

Egyéb források: