2021. júl 19.

Elfeledett tájon... - A kallósdi Szent Anna körtemplom

írta: Gereczi_Botond

Templomtúra_6. rész

1. ábra: A kallósdi körtemplom

Kallósd Zala megyében, a zalaszentgróti járásban található, száz lelket sem számláló zsákfalu. A főként löszből felépülő Zalai-dombság eme elszigetelt táján különleges rotunda tornyosul a falu fölé, a temetőben.[1]

2. ábra: A kallósdi kerektemplom elhelyezkedése
Forrás: Google Maps

A kallósdi körtemplom az ösküinél némileg kisebb, csupán 5,8 méter átmérőjű, így berendezése sincs. A templomban helyet foglalni a nyolc, csúcsíves ülőfülkében lehet.[2][3]

3. ábra: A templom belülről, az ülőfülkékkel
Forrás: https://regitemplomok.wordpress.com/2016/04/24/kallosd-szent-anna-templom/ (Fotó: Bellus Ibolya; 2012)

A terület 1203-ig volt királyi birtok, a települést első ízben 1217-ben említik, mint Zalavár birtoka. A kallósdi körtemplomot és a hozzá tartozó apró, patkó alakú szentélyt az 1260-as években építették a völgy déli oldalában. Akkoriban még a település a Kallósdi-patak völgyének déli oldalában terült el, ellentétben mai helyzetével. A templom alapja kőből, a felmenő falai téglából készültek el. Nagy sajnálatomra az alapzatot szolgáltató kőzetet nem sikerült egyértelműen azonosítanom (és irodalmi hivatkozást sem találtam erre vonatkozóan), mert még a templom talajszintjén is téglát találtam. Emiatt viszont a templom alja felvizesedett, így az építőanyag szilárdsága jelentősen gyengült, gyakorlatilag kézzel is szét tudtam morzsolni a habarcsos téglát.

A víznek további épületkárosító hatása volt tetten érhető a tető alól kiálló falrészeken, ahol az eredetileg hófehérre meszelt fal fekete színt öltött, és szintén kézzel szét lehetett morzsolni, néhány helyen már le is esett a fekete, gipsszé alakult réteg. (látsd bővebben: Miért cserélték ki az Országház durva mészkő burkolólapjait?)

4. ábra: A templom kiálló részein jól láthatóan megfeketedett a bemeszelt fal, míg a templom legalján felvizesedés nyomai (gyenge kötőanyag, falból hiányzó téglák) láthatóak

A templom körül mészkövet találtam. Ebben a mészkőben maximum 1,5 cm-es kagylókat ismertem fel. Ez a kőzet igen hevesen reagált az 5-15 V/V%-os sósavval. (A mészkő nagy részét kitevő kalcium-karbonát lép reakcióba a savval)

5. ábra: kagyló a kallósdi templom körül található járólapokon

A templom szerencsésen vészelte át az évszázadokat, egészen a tizenöt éves háborúig, amikor is az Oszmán Birodalom hadserege 1600-ban elfoglalta a kanizsai várat, így ezután a török portyáktól zaklatott lakosság elhagyta a vidéket, a templom pedig természetes pusztulásnak indult.[4][5][6][7]

6. ábra: A templom alaprajza arányokkal
Forrás: https://varlexikon.hu/kallosd-szent-anna-templom (Busics György felmérése)

A területet 1711-től kezdték újra benépesíteni, de ezúttal a völgy északi oldalában alakították ki a falvat. Az új lakosok azért érkeztek a térségbe, mert a kapornaki apát, a térség akkori tulajdonosa alacsony adókat kért a betelepülőktől. A völgy déli oldalában található, addigra sűrű bozóttal benőtt templomrom felfedezése után 1740-ben építtették újjá. A harang alakú lemeztető és a belőle kiemelkedő kis faszerkezetes torony viszont csak a 19. században került az épületre. Ekkortájt előtérrel is bővítették a körtemplomot, de ezt az 1989–’93 közötti műemléki felújítás során elbontották. A templom ezután nyerte el jelenlegi formáját. Ma műemléki védettséget élvez.[8][9]

A templom és a falu gyönyörű környezetben fekszik. Emellett pedig rendkívül csendes vidék, úgyhogy mindenképpen ajánlom a falu felkeresését.

7. ábra: Látkép Kallósdra, és a Szent Anna körtemplomra a völgy északi oldalából