I. Bevezetés
Az Ibériai Pirit Öv ércesedésének kialakulása, bányászata és környezeti problémái
1. ábra: A Salamancai Egyetem geológus hallgatóival a Corta Atalaya (Minas de Rio Tinto) külszíni bánya pereménél.
Az Ibériai Pirit Öv a mai Spanyolország és Portugália déli területein található, az Ibériai-félsziget délnyugati részén. Világviszonylatban is jelentős érckészlete egy nagyjából 230- 250 km x 20-70 km-es területen koncentrálódik (Almodóvar & Sáez, 1992; Inverno et al., 2015), mely terület jól megközelíthető, és külszíni bányászattal is könnyedén fejthető. Adottságainak köszönhetően több ízben kétségkívül a világ legnagyobb bányavidéke volt a világtörténelem folyamán: a Római Birodalom gyakorlatilag egészét innen látták el vasérccel, illetve jelentős volt a színes- és nemesfémbányászat is (Sáez et al., 1999; Tornos, 2008), majd a 19. században a világ mangán kitermelésének több, mint a 60%-a innen származott (Olías Álvarez et al., 2008; Tornos et al., 2008). A terület bányászati jogát 1873-ban szerezte meg a mai Rio Tinto Group multinacionális bányavállalat elődje (Dixon, 1979; Tornos, 2008), mely gyakorlatilag az itt működő fejtéseinek profitjából nőtte ki magát a világ leghatalmasabb bányavállalatává.
Sajnos azonban nemcsak sikertörténetek, hanem komoly környezetszennyezés is kapcsolódik az Ibériai Pirit Övhöz. Így például a római kort reprezentáló sarkvidéki jégmintákból kimutatott pozitív ólom anomáliáért 70%-ban az Ibériai Pirit Övben végzett bányászati tevékenységet teszik felelőssé, amit ólom izotópos összetétel alapján állapították meg (Olías Álvarez et al., 2008). Mindezen túl, akár a történelmi, akár a modern bányászathoz kapcsolódóan is ismertek környezeti problémák, melyek egy részét szerencsére már sikerült orvosolni (Olías & Nieto, 2015).
A területre 2022 májusában jutottam el a Salamancai Egyetem (Universidad de Salamanca [USAL]) terepgyakorlatai során (ld. 1. ábra), amikor az Erasmus program keretében vendéghallgatóként egy fél évet volt szerencsém ott tanulni. Mire az Ibériai Pirit Övbe érkeztem, addigra már több szakirodalmat felkutattam a térség geológiáját illetően, de a helyszíni terepbejárás után annyira hajtott tovább a terület minél alaposabb megismerésének a vágya, hogy a Salamancai Abraham Zacut Egyetemi Könyvtár (Biblioteca Abraham Zacut) szinte valamennyi elérhető szakirodalmát felkutattam a témában. Ezek az irodalmak képezik szakdolgozatom gerincét, továbbá azok a források, amelyeket Agustina Fernández Fernández, a Salamancai Egyetem „Alkalmazott ércteleptan” tárgy oktatója ajánlott a figyelmembe.
Egy népszerű internetes keresőportál, a Google alapján a témában spanyolul nagyjából 2000, portugálul nagyjából 1300 darab, angolul több, mint 13000 szakirodalom jelent már meg az Ibériai Pirit Övről. Magyarul viszont csupán egyetlen konferencia előadás absztraktot talált ugyanez az internetes kereső, nem szakirodalmi művet pedig egyetlen egy írást sem. Jelen munkám emiatt javarészben spanyol és angol nyelvű szakirodalmakra támaszkodik.
A témában megjelent szűkös, magyar nyelvű irodalom miatt munkám egyik célja az, hogy magyar nyelven is elérhető legyen egy összefoglalás Európa talán egyik leghatalmasabb ércvagyonát rejtő érctelepéről.
Ezen felül, személyes érdeklődésem miatt, a dolgozatomat saját megfigyeléseimmel, alapvető anyagvizsgálati módszerek segítségével kapott eredményeimmel egészítem ki. Ez utóbbit a tharsisbeli Filón Norte bányaudvarról származó, saját gyűjtésű kőzetmintáimon végeztem el. Mivel szisztematikus mintagyűjtésre nem volt lehetőségem (és a BSc dolgozatnak nem is célja), így ezek az észlelések csupán illusztrációként jelennek meg munkámban.
Szakdolgozatomban a fellelhető információk alapján történő ércteleptípusba sorolásra külön figyelmet szenteltem, fontosnak tartom a terület megismerése szempontjából az ércképződési körülmények minél alaposabb bemutatását. Továbbá ismertetem az Ibériai Pirit Övbeli bányászattal összefüggő környezetszennyezési problémákat, illetve a rekultivációval kapcsolatos aktuális kérdéseket. Ez utóbbival kapcsolatban Huelva provinciára fókuszáltam, mivel alapvetően erről a területről vannak személyes tapasztalataim.
Bízom benne, hogy jelen munkám segíteni fogja a jövőbeli ércteleptani kutatásokat, és hozzájárul a terület megismertetéséhez Magyarországon is.