VII. Következtetések, befejezés, VIII. Köszönetnyilvánítás
Az Ibériai Pirit Öv ércesedésének kialakulása, bányászata és környezeti problémái
VII. Következtetések, befejezés
Dolgozatomban az Ibériai-masszívum délnyugati területére, a Dél-Portugál-zónára, azon belül az Ibériai Pirit Öv bemutatására fókuszáltam. A dolgozat első felében bemutattam a területet jellemző csoportokat, formációkat, kőzettípusokat, majd a továbbiakban a Vulkáni- és Üledékes Komplexum kialakulásának körülményeivel, illetve a benne fellelhető érc érctelep típusba való besorolásával foglalkoztam. Ennek keretében számos bizonyítékot soroltam fel, amik alátámasztják a jelenleg elfogadott képződési modellt. Az érces testek leírása után saját kőzetmintám elemzésén keresztül mutattam be a szulfidos érc mállási termékeit, majd szót ejtettem a mállás általi természetes és bányászat által megnövelt környezeti problémákról. Mindezek mellett több ponton jellemeztem a múltbeli bányászati tevékenységet is.
Az Ibériai Pirit Öv érctelepei masszív szulfid jellegű tengeraljzati hidrotermás ércesedéssel képződtek a devon legvégén – karbon elején. Kialakulásukkal kapcsolatban valószínűsíthető, hogy a vulkáni aktivitási szünetekben rakódtak ki a főleg piritet és kevesebb szfaleritet, galenitet, kalkopiritet és egyéb ásványokat tartalmazó érctestek, 160-400 °C-os fluidumból. Mindez sekély tengerfenéken történt, túlnyomó részt reduktív környezetben, ahol redukáló baktériumok is segítették az ércképződést. Mindennek lemeztektonikai kontextusba való helyezése igen nehéz feladat, így az ezzel kapcsolatos feltételezések bizonytalan alapokon nyugszanak, azonban legjobb tudásunk szerint lemezek közötti extenziós környezet jelölhető meg ércképződési környezetként.
A terület természetes lepusztulása az oligocén végén kezdődött meg, mely a szulfid ásványok mállásával járt, így a környező területek természetes savasodása is megkezdődhetett. A mállási folyamatok során olyan szulfátásványok keletkeztek, mint a coquimbit vagy a copiapit, amelyet saját, terepgyakorlaton gyűjtött mintámban is azonosítottam. A mállási folyamatokat, így a vizek és a levegő elszennyezését, azonban -a kitett felület drasztikus megnövekedése miatt- tovább fokozta a területen komoly történelemre visszatekintő bányászat is, amely jelentős környezeti problémák okozója volt a múltban, és amelynek nyomait a Kr. előtti 3. évezredből már bizonyosan ismerjük. Komolyabb bányászat azonban a Római Birodalom idejében, illetve a XIX. százat második felétől ismeretes, míg a XX. század végén hanyatlás kezdődött, amely a modern és felelős szemlélettel végzett kutatások eredményeképpen csak az utóbbi években fordult ismét növekvő pályára. Az Ibériai Pirit Övben jelenleg számos érckutatással foglalkozó cég és bányavállalat működik, tevékenységüket már a modern környezetvédelmi előírások szigorú betartásával végzik, azonban a múltbeli kitermelési körülmények még mindig éreztetik hatásukat, elsősorban a folyók szennyeződésében.
Az Ibériai Pirit Öv egy angol, spanyol és portugál szakirodalomban közismert terület, magyar nyelven geológiai szempontú átfogó bemutatása azonban még nem történt meg. Jelen munkám ezért hiánypótló jellegű is.
Nagyon szerettem ezzel a területtel foglalkozni, annak pedig külön örülök, hogy a nagy érctelepeken túl a terület geológiájának megértését is érdekfeszítőnek találtam. Dolgozatomban a geológia eddig általam megismert szinte minden tématerületét érintettem, ami tovább lelkesített. Remélem, hogy munkámmal releváns betekintést tudtam adni az Ibériai Pirit Öv geológiájába.
VIII. Köszönetnyilvánítás
Szeretnék köszönetet mondani témavezetőmnek B. Kiss Gabriella dr. tanárnőnek, amiért a legelső elképzeléseimtől kezdve támogatta, hogy én ezzel a témával foglalkozzak és hogy minden részletre odafigyelve látott el tanácsokkal annak érdekében, hogy a szakdolgozatom minél magasabb színvonalú legyen. Továbbá szeretném megköszönni az anyagvizsgálati módszerek során nyújtott szakmai és szervező segítéségét, illetve támogatását a téma bemutatásában a Bolyai Kollégium Konferenciáján (BoKonf).
Köszönetet mondok Agustina Fernández Fernández tanárnőnek, a Salamancai Egyetem Ásványtani Tanszékének „Alkalmazott ércteleptan” tárgy oktatójának, amiért figyelmemet erre a területre irányította és a téma kifejtését irodalmak ajánlásával támogatta. Továbbá köszönöm neki az Ibériai Pirit Övbe szervezett terepgyakorlatot is, amin részt vehettem, és személyes tapasztalatokat gyűjthettem.
Köszönettel tartozom továbbá Dr. Németh Tibornak, az ELTE Ásványtani Tanszék oktatójának, Biró Máté Földtudomány-Geológia PhD hallgatónak, Lipp Kristóf és Szücs Levente Csaba geológus MSc hallgatóknak, továbbá BSc hallgatótársaimnak az anyagvizsgálat különböző fázisaiban nyújtott segítségeiért.
Köszönettel tartozom az ELTE Bolyai Kollégiumának, hogy előadói részvételi lehetőséget biztosítottak a „Földtudomány” szekcióban a XXVII. Bolyai Konferencián (2023. 04. 15-16.).
Továbbá szeretném megköszönni az ELTE Ásványtani Tanszékének, hogy lehetővé tette a tanszéki laboratóriumok használatát.
Végül pedig családomnak és barátaimnak tartozok köszönettel, amiért munkám során a háttérből támogattak.