Öskü Veszprém megyében található, Veszprémtől 15, Várpalotától 8 km-re, a 8-as főút, illetve a Székesfehérvárt Veszprémmel összekötő vasútvonal mentén.[1] Lakossága 2231 fő. (2019)[2] Számos különleges régészeti emléke közül kiemelkedik a vasútvonal közvetlen közelében található, ovális alaprajzú kápolna (ld. 1. ábra).

1. ábra: Az ösküi rotunda

Az ösküi rotundát számos tévhittel, illetve nem megalapozott állítással ellentétben, az 1975-’76-os ásatások, illetve felújítások alapján, 11. századi építésűnek gondolják a kutatók.[3] Mindezt számos érv támasztja alá: A délies fekvésű bejárat; az eredetileg patkószerűen a hajóhoz csatlakozó szentély; 90 cm vastag falai; három apró, feltehetőleg eredeti állapotban fennmaradt ablaka; a majdnem kör alapú alaprajz megválasztása (É-D-i irányban 50 cm-rel nagyobb, átmérője 7 m), illetve az esztergomi Bazilikában is használt (épült a 11. sz.-ban), 30*10 cm-es felületű, gyengén megmunkált mészkő építőanyag mind-mind beleillik a Magyar Királyság korai időszakában, a 11-12. században épült rotundák sorába.[4][5] Az építés pontos idejét azonban nem ismerjük. Míg GERVERS[6] szerint a templom a 11. század végén épülhetett, addig más források viszont arról számolnak be, hogy elképzelhető, hogy I. István rendeletének nyomán építették a templomot (mely szerint 10 falunként 1 templomot kell emelni), tehát már a század elején megépült a rotunda.[7]

2. ábra: A templom belső tere
Forrás: https://www.turistamagazin.hu/hir/windows-hatterkepen-kirandultunk-osku-kortemplomaig

Azonban szeretném felhívni arra a figyelmet, hogy ebben a rotundában (a karcsai templom rotundájával, és a feldebrői templom első, eredeti templomával ellentétben) nem figyelhető meg az a fajta hat-, illetve ötosztatúság (ld. 2. ábra), amely a karcsai vagy a néhai feldebrői templomban viszont igen. A karcsai és a feldebrői templomok a keleti keresztény építészeti kultúrában gyökerező, öt/hatosztatú struktúrájával ellentétben itt, Öskün sokkal inkább egy nyugati kultúrából eredeztethető építészeti megoldással találkozhatunk, amelyre nem jellemző az ötös/hatos szimmetria.

3. ábra: Dolomit az ösküi kerektemplom közvetlen környezetéből

A templom központi egysége (a hajó) és az ezzel egybeépített szentély mészkőből épült, a szentélyből nyíló, apróbb, négyzetes alaprajzú sekrestye viszont téglából. A hajó kupolaboltozata kőből, a szentélyé téglából épült. (ld. 4. ábra) [3] A hegy, amire felépítették a templomot, dolomitból van (ld. 3. ábra). Ez a kőzet alig láthatóan reagált a 5-15 V/V%-os sósavval, mert a dolomit Magnézium-karbonát tartalma (ez a dolomitban legnagyobb mennyiségben megtalálható vegyület) nem reagál az ilyen híg sósavval, ellentétben a mészkő Kalcium-karbonát tartalmával. Ezzel szemben, a hegy aljában található patak medrében lévő kőzetek a mészkövekre jellemző hevességgel fejlesztettek gázt sósav hatására (ld. 5. ábra).

4. ábra: A templom alaprajza
Forrás: [3] Rajz: Koppány Tibor és Tiborné

A mészkőből, illetve téglából felépített templom igen vastag falai (akár 90 cm(!)) számos pusztító hatásnak ellenálltak, de jópár alkalommal szorult renoválásra is. A sokszori felújítás ellenére, a felmenő falak alaposabb vizsgálata után az viszont erősen valószínűsíthető, hogy az eredeti templom maximum kétharmad olyan magas lehetett, mint az épület jelenleg.

1847-ben megépült az ösküi plébániatemplom, így ettől kezdve a rotundát csak kápolnaként használják, vallási eseményt csak ünnepnapokon tartanak benne.[8]

5. ábra: Mészkő reakciója sósavval

A legutóbbi, 1976-ban befejeződött jelentősebb felújítás nem volt tartós, hiszen már 1994-ben KOPPÁNY [3] megemlíti, hogy „A templom külseje ma ismét szürke, a szomszédos Várpalota-Inota-Pétfürdő iparvidékének hatására nem mutat helyreállított képet.” (ld. 6. ábra) [3] A templomot ma már újrameszelt állapotában tekinthetjük meg (ld. 1. ábra). A feketedés nyomai a kallósdi rotunda falaival ellentétben még alig figyelhető meg.

A Veszprém felé autózóknak mindenképpen ajánlom ennek az Árpád-kori templomnak a felkeresését.

6. ábra: Az ösküi rotunda képe 1997-ben
Forrás: [4]; Fényképezte Máthé Zoltán

 Hivatkokzások:

[1] https://hu.wikipedia.org/wiki/Öskü

[2] http://nepesseg.com/veszprem/osku

[3] Koppány Tibor: Az ösküi kerektemplom; Műemlékvédelmi Szemle (21-30. o.); Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1994/2
Elérhető: https://library.hungaricana.hu/hu/view/SZAK_KOHI_Msz_1994_02/?pg=23&layout=s

[4] https://epitettemlekek.hu/templomok/veszprem-megye/oskui-kerektemplom-osku/

[5] https://osku.hu/index.php?p=adatlap&kategoria=latvanyossag&id=271

[6] Grevers-Molnár Vera: A középkori Magyarország rotundái (35. o.), Művészettörténeti füzetek 4., Akadémiai Kiadó; Budapest, 1972.
Elérhető: https://mi.btk.mta.hu/hu/kiadvanytar/muveszettorteneti-fuzetek/4-gervers-molnar-vera-a-kozepkori-magyarorszag-rotundai

[7] Magyar Nagylexikon XIV. „Öskü” szócikk (374. o.); Magyar Nagylexikon Kiadó, Budapest, 2002.

[8] https://www.termeszetjaro.hu/hu/poi/templom/oeskuei-kerektemplom/36101259/