Az elmúlt 1000 évben nagyon sokat fejlődött az építőipar. Azonban az elkészült épület minőségét és milyenségét tekintve még mindig a legfontosabb befolyásoló tényező a felhasznált építőanyagok köre és az, hogy megfelelő célra használják-e fel azokat.

Sajnos az, hogy milyen építőanyagokból építkezünk, igencsak függ attól, hogy mennyi pénz áll rendelkezésünkre az épület elkészültéhez. Ez a múltban sem volt másképp. Az építési költségeket hatványozottan növelik a szállítási költségek, különösképpen a nehéz, nagy helyet igénylő anyagok esetében. Ez sajnos majdnem minden építőanyagról elmondható, ezért igyekeztek/igyekszünk helyben fellelhető forrásokból építkezni.

Első terepi napomon két beregi templomot, a csarodai és a tákosi református templomot keresem fel. A két templom felhasznált építőanyagai és építési körülményei igencsak mások voltak, és különbségeik tökéletesen mutatják, hogy egyáltalán nem mindegy, milyen pénzügyi kerettel, és építőanyag kerettel dolgozunk.

A csarodai templom [1][2][3][4][5]

A Csarodai Református Egyházközség temploma („Mosolygó szentek temploma”) Szabolcs-Szatmár-Bereg megye északkeleti részén található, Vásárosnaménytől az ukrán határ irányában 14 km-re, a Csaronda-patak mentén, a Szipa-főcsatorna közelében. A templom a tatárjárás után épülhetett a 13. század második felében, román stílusban.

1. ábra: A Csarodai Református Egyházközség temploma
Forrás: Bátroliget, Csaroda, Csenger | Szabolcsi Református Látogatóközpont (latogatokozpont-szabolcs.hu)
(utolsó letöltés: 2021.01.22.)

Alapja terméskőből van. Feltehetőleg ez a templom egyetlen, távolibb forrásból származó építőanyag, melyet a Kárpátokból szállíthattak ide, tekintve, hogy terméskőnek a viszonylag kemény, ezért ellenálló kőzetek alkalmasak legfőképpen, melyek nem, vagy elenyésző mennyiségben találhatóak meg az Alföldön.

A terméskőre döngölt agyag került. Ennek forrása valószínűleg a település közelébe tehető, hiszen ez az alapanyag nagy mennyiségben megtalálható a Tiszaháton. A döngölt agyagra faburkolat került, ez képezi a templom padlózatát.

A templom maga téglából épült, melyhez a környékbeli „üledékeket” (agyag, iszap, homok, stb.) használhatták fel. Falait fehérre meszelték, melyet a korai időkben szentek képeinek felfestésével díszítettek (mosolygó szentek). A 17. században a reformátusoké lett a templom. Vallási okokból 1642-ben a festményeket bevakolták, és a templomot népies motívumokkal díszítették. Azonban (és ez különlegesség) mindezt úgy csinálták meg, hogy nem verték le a korábbi vakolatot és a falképeken látható szentek arcát ábrázoló részeket. Emiatt a 20. századi műemlékkutatások alkalmával jelentős részben épségben tudták feltárni a korábbi díszítő elemeket. A templom mennyezete és berendezése barokk stílusú, elkészülése 1777.

2. ábra: A csarodai templom belülről
Forrás: Csaroda turisztikai bemutatása, Csaroda turizmusa (utazzitthon.hu) (utolsó letöltés: 2021.01.22.)

Tornya tűhegyesen csúcsos, harang soha nem lakott benne, ezt a célt a templom mellett található, fából készült harangláb töltötte és tölti be. A torony teteje fazsindelyes.

A templom rendkívül szerencsésen vészelte át az évszázadokat, komolyabb épületkárosító történésről semelyik forrás sem számolt be. Jelentősebb épületátalakításra sem került sor, ezért jelenleg műemléki védettséget élvez.

A tákosi templom [6][7]

Tákos mindössze 2 km-re található Csarodától. Lakossága kb. fele a csarodai népességnek, 358 fő (2020-as adat). A Tákosi Református Egyházközség temploma ugyan nem tekint vissza olyan régmúltra, mint a csarodai, de a „Mezítlábas Notre Dame” (a templom beceneve) is magán hordozza a beregi falusi építészet jegyeit.

A templomot 1766-ban építették a helyiek (előtte kis imaház volt a helyén), mondhatni, teljesen saját erőből, mert Mária Terézia a református egyház építkezéseit nem támogatta se kőanyaggal, se pénzzel. Kőanyag és jelentősebb tőke híján a helyiek a közvetlen környezetükben fellelhető, építészeti célra alkalmas anyagokat használták fel java részben az építkezéshez.

3. ábra: A Tákosi Református Egyházközség temploma
Forrás: Tákos, Református templom » KirándulásTippek (kirandulastippek.hu) (utolsó letöltés: 2021.01.22.)

Parányi templomot emeltek. Egyedül a templom alapozásához használt malomkő nem tekinthető helyi eredetű alapanyagnak, mivelhogy malomkőnek alkalmas, kemény kőzet nem található meg a templom környezetében. A malomkövet Sárospatak térségéből, a Tengerszem-sziklánál található malomkő bányából hozatták Tákosra. Az  itt bányászható, átkovásodott riolittufa igen kemény, ellenálló kőzet, ezért kitűnően alkalmas volt alapozási célra.

A malomkő alapozásra fa gerendák kerültek, mely a templom szerkezeti vázát adja. A templom padlóját a korábban épített részein tégla, a később épített részeken döngölt agyag adja. A templom falait paticsból (vesszőből font, sárral (finom szemű üledékes kőzetek összessége, erre a célra jellemzően az agyag frakció alkalmas) tapasztott fal) készítették el. Tetőzete zsindelyes, a templom harangtornyául szolgáló torony fából készült.

Jól látható, hogy ehhez a templomhoz jóval kisebb mennyiségben használtak kőzeteket, mint a csarodai templom esetében, feltehetőleg a szűkösebb anyagi keretek miatt. Ez sajnos azzal a következménnyel járt, hogy a templom szép lassan tönkrement, és a 20. század második felében szinte teljes körű rekonstrukcióra szorult.

4. ábra: A tákosi templom belső tere
Forrás: Tákos, Református templom » KirándulásTippek (kirandulastippek.hu) (utolsó letöltés: 2021.01.22.)

A rekonstrukciós munkákból szeretném kiemelni a paticsfallal kapcsolatos renoválást. Sajnos a patics nem alkalmas hosszú életűre tervezett épületek építésére. Ennek több oka lehet, de talán a legfőbb ok az, hogy a patics egyik alapanyaga, a vessző jelentős mennyiségű szerves anyagot tartalmaz, mely az idő múlásával elkorhad. Emellett jelentős statikai problémát okozhat, ha a sártapasztott fal egy nagyobb árvíz esetén víz alá kerül (a tákosi templom legutóbb 2001-ben), mert a téglává ki nem égetett agyag frakció jelentős mennyiségű vizet képes felvenni, ezáltal megnövekedik térfogata, amely további állékonysági problémákhoz vezet.

A fenti okok miatt a patics jelentős részét ki kellett cserélni az 1980-’86 között folyó felújítási munkálatok során. Emellett, mivel a malomkő alapozás nem bírta el hosszútávon a terhét, és a templom süllyedésnek indult, a templom beton alapozást is kapott, de a malomköveket a helyükön hagyták. Mindez remélhetőleg megoldotta ezt a problémát.

Összefoglalás:

Összességében a két templom múltjának és építőanyagának tanulmányozása kimutatta, hogy az építőanyag kulcsszerepet játszik az épületek élettartamában. Míg a csarodai református templom nem túl sok rekonstrukciós munkálatra szorult az elmúlt 700 évben, addig a tákosi református templom a gyengébb minőségű építőanyag használat és a kedvezőtlenebb földrajzi elhelyezkedés (árvízveszély) miatt gyakrabban, és nagyobb mértékben szorult erre.

Források:

[1] Magyar Nagylexikon V., 750-751. o. „Csaroda” szócikk; Magyar Nagylexikon Kiadó, Budapest, 1997.

[2] Református templom (csaroda.hu) (utolsó letöltés: 2021. 01. 07.)

[3] Csaroda, Református templom » KirándulásTippek (kirandulastippek.hu) (utolsó letöltés: 2021. 01. 07.)

[4] Csarodai református templom – Wikipédia (wikipedia.org) (utolsó letöltés: 2021. 01. 07.)

[5] Középkori Templomok Útja (temple-tour.eu)

[6] A mezítlábas Notre Dame (takos.hu)

[7] Tákos, Református templom » KirándulásTippek (kirandulastippek.hu)

Továbbá a tákosi templomról Buda Lajosné elmondásai alapján