2021. júl 26.

Az ország legszebb kapuja - A litéri református templom

írta: Gereczi_Botond

Templomtúra_5. rész

Litér Veszprém és Balatonfűzfő között elhelyezkedő, jelentős iparral rendelkező település. Lakossága kevéssel 2300 fő alatt van. Főutcáját szépen felújított állapotban találtam (ld. 1. ábra).[1][2][3]

1. ábra: Litér, Dózsa György utca látképe

A települést már 1082-re visszadátumozva is említik, ám a templom felkeresésekor megtudhattam, hogy a veszprémi püspök legalább 200 évvel visszadátumozta birtokszerzeményét ebben az iratban azért, hogy ezzel igazolja, hogy jogos tulajdona a falu. Magáról a templomról azonban semmilyen írásos emlék nem maradt fenn, egészen 1472-ig. Az viszont az épület homokkő kapuzatának építészeti stílusjegyeit elemezve (ld. 2. ábra) nagy bizonyossággal megállapítható, hogy a templom ennél az említésnél több száz évvel idősebb, feltehetőleg a 13. században emelték. Az Oszmán Birodalom a 16. században feldúlta a vidéket, így a templom 1582-ben már romosan állt.[4]

2. ábra: A litéri református templom kapuja (2021.06.09.)

1732-ben az Olaszfaluból kiűzött reformátusok telepedtek meg a néhai település helyén, akik helyreállították a templomot. Feltehetőleg ekkorra tehető a templom kapuján található, szenteket ábrázoló szobrok megrongálása: A bal oldalon elhelyezkedő Jakab apostol (ld. 6. ábra) ennek ellenére még mindig egészen jól kivehető, de a jobb oldalon álló figura – valószínűleg Péter apostol – már jóval nehezebben. A templom felett található timpanonban Jézus és az angyalok alakjai viszont már ennyire sem azonosíthatóak. A kapu két szélén ülő oroszlán viszont egészen jó állapotban megmaradt, úgy, ahogy a levéldíszítések is. Ezeket nem rongálták meg a 18. században ideköltöző reformátusok.[5]

3. ábra: A templom belső tere, és orgonája

1862-ben a teljesen átalakították a templomot, aminek során bevakolták a kaput is (ld. 4. ábra). Emiatt egy évszázadra elrejtette a kíváncsi szemek elől az eredeti, román stílusú, befelé egyre szűkülő, valószínűleg a Balaton-felvidékről származó (tehát helybéli eredetű), homokkőből felépülő kapuzatot (ld. 5. ábra).[6][7] Ennek a homokkőnek cementje valószínűleg meszes, hiszen heves pezsgés kíséretében reagál az 5-15 V/V%-os sósavval. (a kapuból már kiesett darabkákon végeztem el a kísérletet)

Maga a homokkő nem pezsegne sósav hatására. A sav hatására a mészkő szokott pezsegni. Azonban, mivel a homokszemcséket összetartó anyag olyan anyagú Kalcium-karbonát, mint a mészkő is, ezért ezzel az anyaggal tud reagálni a sósav. A reakció után, mivel a kötőanyag elreagált a sósavval, de a homokkő szemcséi viszont nem, ezért kötőanyagmentes homok marad vissza.

4. ábra: A templom 1962-ben kibontott kapuja, amely helyén az 2. ábrán látható román stílusú kapu található
Forrás: https://varlexikon.hu/liter

1962-ben, egy tatarozás során kibontották a bevakolt kapuzatot, így ismét feltárulhattak a román kori stílusjegyeket őrző díszítőelemek (ld. 2. ábra). Ma ezt a kaput tartják Magyarország legrégebben épült oszlopszobros kaputípusának.

A templomot manapság is aktívan használják a hívek. A templom belseje régies, falusi jellegű, két galériája fából van, az egyik galérián kis orgona is van. A szószék viszonylag újszerű hatású. (ld. 3. ábra) Szerintem az egyik legszebb templom belülről, illetve a kapuja miatt, ahol valaha jártam.

5. ábra: A litéri templom kapujának kőanyaga