Harmadik terepi napomon két Heves megyei templomot keresek fel. Sajnos az évszázadok folyamán mindkettő komoly felújításra szorult, noha mindkettő kőből épült. Ennek ellenére mindkettőnek fennmaradt épületében olyan töredéke, mely még az első templom építéséből származik, ezért értékes, történelmi épületek.

A bélapátfalvi apátság [1][2][3][4]

Bélapátfalva Heves megye északkeleti részén található járásközpont Egertől 20 km-re északra, az Eger-patak mentén. Lakossága kb. 2850 fő. Az egykor cementiparáról ismert település ma a település fölé magasodó, természetvédelmi területté nyilvánított Bélkő-hegyről, illetve a csúcs közvetlen előterében felépült bélapátfalvi ciszterci kolostoráról ismert, mely műemléki védettséget élvez.

1. ábra: A bélapátfalvi ciszterci apátság
Forrás: Épített örökség és turisztikai programok a Bélkő-hegy lábánál - Turizmus.com (utolsó letöltés: 2021. 01. 22.)

A kolostor Bélapátfalvától 1 km-re keletre található az erdőben. Ezen a területen három forrás is ered, ezért régi elnevezése Bélháromkút. A ciszterci apátságot II. Kilit egri püspök alapította 1232-ben. A kolostor késő román stílusban kezdett épülni. A tatárok 1241-ben az épülő kolostor közelében is megütköztek a helyi csapatokkal, ám a legtöbb forrás alapján azt kell feltételeznünk, hogy ekkor az épületnek még csak a főfalainak egy része állt, így jelentős épületkárok nem keletkeztek. Azonban, a tatárjárás után már egy új építőbrigád szerveződött, és a román stílusú alapon már a modernebb, gótikus stílust alkalmazták. A kolostorba 1246-ban költözhettek be a szerzetesek.

Az évszázadok folyamán a kolostor többször szorult felújításra: Jelentősebb felújításról tesznek tanúságot forrásaink a 1289-ből, 1383-ból, és a XV. század elejéről. A XV. század végére azonban szinte elnéptelenedett, 1503-ban a perjellel együtt már csak 3 szerzetes élt a kolostorban. Valószínűsíthetően tűzvész is pusztított az épületben. 1534-ben a Perényi Péter, protestáns nemes elfoglalta a környéket, és a helyi szerzetesek a zaklatások miatt elmenekültek. Innentől romlásnak indult az épület, melyet tetézett az is, hogy 1596-tól az Oszmán Birodalom részévé vált.

2. ábra: A bélapátfalvi apátság belső tere
Forrás: Bélapátfalva - Apátság belső | Hungary, Explore, Places (pinterest.com) (utolsó letöltés: 2021.01.22.)

1732 vagy ’37 (különböző források mást írnak) és 1745 közt barokk stílusban felújították a templomot. Ekkor valószínűsíthetően jelentős mértékben felhasználták az egykori monostor építőanyagát a templom felújításához. A monostort nem építették újjá.

Az épületegyüttes pontos építőanyagáról nem számolnak be forrásaim, mindösszesen egyik forrásom említi meg, hogy a monostorban a kerengő udvari falának alapjai mészkőből, felmenő falai kváderkőből (a kőanyagról nincs információ) készültek el. A környéken fellelhető kőzeteket figyelembe véve okkal feltételezhető, hogy a mészkő dominál a templomban is, de erről csak a helyszíni terepszemle után fogok tudni (remélhetőleg) pontosabbakat megállítani

A templom mai formáját az 1960-as években történt műemlék helyreállítás során nyerte el. Az apátság monostora helyén ma romkert van, de a 18-20. században fürdőház, posztógyár és kőedénygyár is működött itt. Utóbbi 1927-ben fejezte be működését.

Mai állapotában a templom latin kereszt alaprajzú, háromhajós elrendeződésben tekinthető meg.

3. ábra: A bélapátfalvi apátság madártávlatból
Forrás: Bélapátfalvai ciszterci kolostor - Wikiwand (utolsó letöltés: 2021.01.22.)

A feldebrői templom [5][6][7][8]

Feldebrő Heves megyében található, Egertől 20 km-re délnyugatra, a Tarna völgyében, a Mátra keleti előterében. Az általam január 26. és 28. közt felkeresett templomok közül ez az egyik legkorábbi építésű, melynek további különlegességét adja az is, hogy altemploma az építési állapotához viszonyítva nagyjából eredeti állapotában maradt fenn. Emellett töredékesen ugyan, de Árpád-kori falfestmények is fennmaradtak az altemplomban. A legépebben fennmaradt ezek közül Káin áldozatát és testvérgyilkosságát ábrázolja.

4. ábra: A feldebrői Szent Márton plébániatemplom
Forrás: Európa szerte egyedülálló látványosság a feldebrői altemplom - Kékes Online (kekesonline.hu)
(utolsó letöltés: 2021.01.22.)

Az első templomot a 11. században építették, feltehetőleg 1018 után nem sokkal, de 1044 előtt. Építtetője valószínűleg az az Aba Sámuel, aki a Magyar Királyság harmadik királya volt. A templomot valószínűleg saját nyughelyének szánta, erre a célra épült a templomhoz tartozó altemplom. Aba Sámuelt 1044-ben a ménfői csata után gyilkolták meg, testét ezután a templomban helyezték el, de a Képes Krónika alapján néhány év múlva kiásták testét, és „saját monostorába”, Abasárra szállították.

Az első templom a karcsai rotundához hasonlóan centrális felépítésű volt, de itt nem hat fülke, hanem öt hajó épült, és az épület közepén torony is volt. Ez az építészeti megoldás szintén a keleti keresztény templomokra jellemző, pl. örmény és grúz templomokra. Ebből a templomból javarészt mára semmi nem maradt meg. Ezzel szemben, az ehhez a templomhoz egykor kapcsolódó altemplomból annál több, mert ez a későbbiekben csak csekély mértékben lett átalakítva.

5. ábra: A feldebrői altemplom, mely valamikor Aba Sámuel sírja lehetett
Forrás: Történelme :: Feldebroitemplom-hu (utolsó letöltés: 2021.01.22.)

Az első templomot valamikor a 12-13. században a nyugati templomok mintájára alakították át háromhajóssá, román stílusban. Alaprajza latin keresztet formázott a bélapátfalvi ciszterci apátság templomához hasonlóan. Ezután még számos alkalommal került átépítésre, melyekből kiemelendő az 1749-től kezdődő, Grassalkovich Antal által finanszírozott átalakítás. Ekkor a templomot barokk stílusúra alakították át, és megszüntették az összeköttetést az altemplom felé. Így az altemplom a feltárásokig feledésbe merült.

Az 1749-es felújításokkor megszüntették a háromhajós struktúrát: Az egész épületet egyhajóssá alakították át, és kiszedték a templomban álló oszlopokat. Ez viszonylag rövid időn belül statikai problémákat okozott, ezért a későbbiekben még néhány alkalommal ismét renoválást igényelt az épület.

6. ábra: A feldebrői templom belső tere ma, a kép alján a lejáróval az altemplomba
Forrás: Szent Márton püspök-templom (Feldebrő) | Miserend (utolsó letöltés: 2021.01.22.)

A 19-20. században a templom történelmi jelentőségét felismerve több ásatás, feltárás és restaurálás is folyt a templomban, és környezetében. Mai formáját csak az 1990-es években nyerte el. Ma falain a vakolat háromnegyedig le van verve, így láthatóak a templom legtöbb átépítésének nyomai is. Ennek ellenére, számomra meglepő módon, egy forrásban sem találtam információt a templom építőanyagával kapcsolatban. Remélem, erről a templom felkeresése után információval fogok tudni szolgálni.

A templomok összefoglalása

Január 26-28. között öt történelmi jelentőségű templomot kerestem/keresek fel. A tákosi templomot leszámítva az összes templom eredetileg Árpád-kori építésű. Ezt a templomot a tőle csak két km-re található csarodai templommal összehasonlítva nagy különbségeket mutat a két épület az építési körülményeik, a felhasznált építőanyagot, illetve az ebből következő épületkárosító hatások tekintetében. Ezek az alföldi templomok szép példái a magyar falusi, népi építészetnek.

A karcsai templom talán az egyetlen olyan templom a felkeresett öt templom közül, melynek építőanyagát nagy mennyiségben a templomtól távoli vidékekről szállították az építkezés helyszínére. További különlegességét a kör alapú, hatkaréjos szentély adja, melyből nem sok épült a Magyar Királyság területén. Ez a centrális felépítésű templomszerkezet a keleti keresztény többségű országokban gyakoribb.

Centrális templom épült Feldebrőn is, a karcsaihoz képest mintegy 100 évvel korábban, 1018 után. Ennek a templomnak az altemplomában lehetett valamikor Aba Sámuel, magyar király sírja. Az altemplom nagyjából eredeti állapotában maradt meg, míg a templom sokszor esett át renoválásokon. A 12-13. században latin kereszt alaprajzú, román stílusú, háromhajós épület volt, a 18. század közepétől egyhajós, barokk stílusú templommá lett átalakítva. Ez az átalakítás statikai problémák miatt sok másikat vont maga után.

Latin kereszt alaprajzú, háromhajós épület van ma is Bélapátfalva határában. A ciszterciek által épített kolostorra szintén sokszor ráfért a felújítás az évszázadok során. A sokmindent megélt épületegyüttes csak 1534-ig funkcionált monostorként. Volt, hogy használaton kívül volt, de ipari tevékenységet is folytattak romjain, de manapság ismét vallási színhelyként funkcionál.

Aki követte írásaimat, annak nagyon szépen köszönöm a megtisztelő figyelmét! Remélem, tudtam némi érdekes, fontos információval szolgálni, amiért érdemes volt olvasni az oldalt.

Ez a sorozat a jövőben még bővülni fog, remélem, akkor már magasabb színvonalú írások formájában.

Források:

[1] Településtörténet (belapatfalvaturizmus.hu)

[2] Bemutatkozunk | Bélapátfalvai Ciszterci Apátság (belapatfalvaiapatsag.hu)

[3] Fürdőház és posztógyár a monostorban » Építészeti emlékek (epitettemlekek.hu)

[4] Bélapátfalvai ciszterci kolostor – Wikipédia (wikipedia.org)

[5] Feldebrő - Magyar várak, kastélyok, templomok leírásai, galériái (varlexikon.hu)

[6] Történelme :: Feldebroitemplom-hu

[7] Feldebrői altemplom » KirándulásTippek (kirandulastippek.hu)

[8] Szent Márton-templom (Feldebrő) – Wikipédia (wikipedia.org)