Lébény a Kisalföld közepén fekvő település, Győrtől 20 km-re, Mosonmagyaróvár irányában, a Győri-medence, a Mosoni-síkság, és a Hanság találkozásában, több, mocsaras területtel szegélyezve. Lakossága kb. 3300 fő (2019)[1] A terület benépesüléséről már neolit leletek is tanúskodnak.[2]

1. ábra: A lébényi Szent Jakab templom főbejárata

Templomának (ld. 1. ábra) első írásos említése 1208-ból való, amikor II. András jelentős birtokadományokban erősítette meg az ide települő bencés szerzeteseket. Ezek alapján ez a templom tekinthető Magyarország legelső, azóta át nem alakított apátsági templomának. A templom valószínűleg csupán néhány évvel korábban épülhetett: Falába az 1206-os évszámot vésték. (sajnos ez mára már nem látható) Kőanyagát (ld. 2. ábra) a fertőrákosi kőfejtőből szállították ide, falait tehát a 13-16 millió évvel ezelőtt képződött lajtamészkő formációba tartozó durva mészkőből építették, amiben számos őslény is megtalálható (ld.7.-10. ábra).

2. ábra: A lébényi templom falait durva mészkőből (Lajtamészkő) építették.

Ennek a mészkőnek a porozitása (vagyis a kőzet össztérfogatában a levegő aránya) 10-25 V/V%, egyirányú nyomószilárdsága (vagyis az a nagyságú erő, aminek hatására a kőzet már eltörik) ennek megfelelően 12-40 MPa között változik. Ez a porozitásérték valamivel kevesebb, mint a biatorbágyi, sóskúti, vagy a diósdi mészkőbányában bányászott mészkövek esetében, emiatt ez a kőzet csak lassabban feketedik, mert kisebb felületen érintkezik a külső levegővel, így pusztulása is később következik be.[3][4][5] A templomon 2021.06.11-én feketedés nyomai csak a kitettebb falrészeken voltak megfigyelhetőek. A jelentős, mállási nyomoktól mentes felületek egy 2012-es, teljes templomon elvégzett falletisztításnak volt köszönhető, amikor is a templom falairól eltávolították az évtizedek alatt képződött gipszet és port. (vö. 3. és 4. ábra)

3. ábra: A lébényi templom 2010. 08. 20-án
Forrás: https://www.flickr.com/photos/azso/4922115799/in/album-72157624795012920/

4. ábra: A lébényi Szent Jakab templom 2021. 06. 11-én

Az 1206 óta eltelt kb. 800 év igen hányattatott sorsot tartogatott a templom számára Bécs közelsége, illetve viszonylag központi elhelyezkedése miatt: A tatárok és II. Ottokár, cseh király csapatai is pusztították a vidéket már a 13. században. 1478-ban III. Frigyes csapatai, majd 1529-ben a Bécs ellen vonuló oszmán csapatok is felégették a templomot. Ez utóbbi során a boltozat is beomlott, így ezek után a bencések is elhagyták Lébényt. Az eredeti boltozat csupán a délnyugati torony alatt figyelhető meg ma eredeti állapotában (ld. 5. ábra).

5. ábra: Eredeti boltozat a délnyugati torony alatt

1631-től a jezsuitáké lett a romos épület. Az épületet felújították, de az 1683-ban harmadszor is Bécs ellen vonuló oszmán csapatok ismét felégették a kolostorral együtt. Ám a szerzetesek rendjük feloszlatásáig (1773) itt maradtak. Ezek után a Zichy család birtokába került a monostor és a köré kiépült település, akik a kolostor épületének nagy részét elbonttatták, és 1830-tól a templom Lébény plébániatemploma lett. 1841-ben újra leégett, így 1862-’79 között újra felújítási munkák folytak a templomban. Azóta jelentősebb renoválás nem történt az épületben. Emiatt ez a templom Magyarország legelső felújított műemléke is egyben.[2][3][4][6]

6. ábra: A templom egy belső, vastag oszlopa, melyen hosszanti irányban repedés figyelhető meg

A templom háromhajós, kereszthajó nélkül, és román stílusban (vaskos oszlopokkal (ld. 6. ábra)) készült el. A templom keleties tájolású. Falai csupaszak, így a templom építőköveit belülről is meg lehet figyelni.

A mészkőben nagyon sokféle, főként összetöredezett őslény váza, illetve kőbél volt megtalálható nagy mennyiségben. (ld. 7-10. ábra)

7-10. ábra: Különböző féle őslények Lajtamészkőben

Hivatkozások:

[1] http://nepesseg.com/gyor-moson-sopron/lebeny

[2] Magyar Nagylexikon XII., „Lébény” szócikk (865. o.), Magyar Nagylexikon Kiadó; Budapest, 2001.

[3] Rozgonyi Nikoletta: Durva mészkõ viselkedése légköri szennyezõdés hatására (Építőanyag 2002/6), elérhető: http://en.epitoanyag.org.hu/static/upload/10.14382epitoanyag-jsbcm.2002.6.pdf

[4] http://www.szentjakabtemplom.hu/bemutatkozas/

[5] https://hu.wikipedia.org/wiki/Lébényi_templom

[6] https://kirandulastippek.hu/ferto-to/lebeny-arpad-kori-templom