1) Bevezetés

1. ábra:
 A XVII. földrajzi elhelyezkedése Budapesten belül
Az eredeti ábra forrása: [20]
(Utolsó letöltés: 2020. I. 19.)
Saját szerkesztés

Budapest legkeletibb kerülete a XVII. kerület, Rákosmente. Ez a városrész a lakóhelyem (ld. 1. ábra). A kerületet számos alkalommal bejártam kerékpárral az elmúlt években, és ezen terepbejárások alkalmával felfigyeltem arra, hogy ez a városrész szinte csak lakóházakból áll, ipari létesítmények nem nagyon találhatók területén. Ezen felül pedig arra is felfigyeltem, hogy nagyon sok a beépítetlen terület, ahol még ma is gabonát termesztenek, vagy nem parkosított erdős terület. Ilyen területek már nem sok helyen vannak Budapest közigazgatási határain belül. A Merzse-mocsár és a kerület északi határánál kezdődő Naplás-tó környékének kivételével (ezek a területek természetvédelmi oltalom alatt állnak) viszont túlzás lenne azt állítani, hogy az ember érintetlenül hagyta itt a természetet. Az átalakított, nem beépített területek többsége a viszonylag gyengébb minőségű talajok miatt legelő. A beépített területek Budapest peremvárosaihoz hasonló, ugyanakkor mégiscsak sok elemében egyedi történetet tudhatnak magukénak, különösképpen a kerület viszonylagos elszigetelt helyzete miatt: A kerületet majdnem minden oldalról erdő veszi körül, nem épült egybe más városrészekkel. Szerintem éppen ezért nagyon érdekes és izgalmas azt kutatni, hogy hogyan is épült ki Rákosmente, ahol születésem óta élek.

2) A XVII. kerület múltja

2.1. Rákosmente kialakulása

2. ábra: Rákosmente mai városrészeinek elhelyezkedése
Forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Fájl:Rákosmente_városrészei.png
(Utolsó letöltés: 2020. I. 19.)

Manapság Rákosmentét számos kisebb városrészre tudjuk osztani. 1950-ben, amikor Rákosmente Budapest része lett, négy város volt a mintegy 54,83 km²-es területén: [[1]] Rákoskeresztúr, Rákoscsaba, Rákosliget, és Rákoshegy [[2]]. Ezzel a négy városrésszel ma nem tudjuk lefedni a teljes kerületet. (ld. 2. ábrán a kerület városrészeit

Az online, interaktív térkép írásom részét képezi. Egy-egy városrészre rákattintva rövid információkat tudhatunk meg az egyes városrészekről. A városrészhatárok térképemen vagy közigazgatási egységhatár, vagy egy markáns házállag-változási vonal mentén állapítottam meg. A térkép erről a hivatkozásról is elérhető: http://bit.ly/rakosmente_interaktiv_terkep

3. ábra: Részlet az interaktív térképről
Forrás: Google Saját térképek, saját szerkesztés

Rákoskeresztúr (Keresztur) és Rákoscsaba (Csaba) rendelkezik a legjelentősebb történelmi múlttal az öt városrész közül. Réz-, bronz-, és népvándorlás kori leletek alapján a terület több ezer éve lakott. (ld. 4. ábra) A helyi legenda szerint Rákoscsaba területén telepedett le a hun állam széthullása után a hunok egy kisebb csoportja, ezért vezetőjükről, Csaba királyfiról nevezték el a várost. [[3]]

4. ábra: Késő római kori barbár sírlelet a kerület keleti határán, a Rákos-patak völgyéhez közel.
A térségben a temetőhöz tartozóan egy falvat is feltártak
Forrás: Rákoskeresztúr története: Az ember megjelenése Rákoskeresztúr területén és környékén c. fejezet, 14. oldal, (Kiadja a Rákosmenti Múzeumbarát Egyesület (Rákoskeresztúr, 2013.))

Rákoscsaba első írásos említése egy 1067-es oklevélben található „Chaba Rakusa” (Csabarákosa) néven, melyben Géza herceg (a későbbi I. Géza király) az Abáknak adományozta a területet. Rákoskeresztúrt 1265-ben említik először „Pousa Rakusa” néven. A név eredetét illetően elképzelhető, hogy a település első tulajdonosáról, de lehet az is, hogy a Szent Kereszt tiszteletére felszentelt templomról kapta a nevét (a mai Szent Kereszt tér közelében állt) [vö. 1 és 2. forrást]. 1312-től (a rozgonyi csata éve, amikor I. Károly legyőzi az Aba nemzetséget) a nagyhatalmú Széchyek kezébe került a terület (mindkét település). [3] [[4]] Ennek a korszaknak a végén készítette el Lázár deák az első, egész Kárpát-medencét ábrázoló térképét, melyen „Kerstur” néven a Rákoskeresztúr előtti települést feltüntette (1528). [4] [[5]] A török hódoltság előtti utolsó jelentős tulajdonosa a területnek a Hármaskönyvéről ismertté vált Werbőczy István nádor volt (1535-től). [4] [[6]]

A török hódoltság idejére az egész vidék elnéptelenedett. A defterdárok összeírásai alapján 1562-re már nem volt adófizetője a területnek. [[7]] A letűnt települések maradványait régészeti feltárások bizonyítják.

2.2. Rákoskeresztúr és Rákoscsaba felépülése a 18. századtól 1873-ig – A Podmaniczky-korszak

A karlócai béke után (1699) hivatalosan is Magyarország és a dunai Habsburg Birodalom része lett újra a terület. 1715-től a 19. század második feléig a Podmaniczky grófok, majd 1873-tól Vigyázó Sándor báró (majd 1895-től gróf) birtokába került Rákoskeresztúr. Rákoscsaba a Laffert család és örökösei kezébe került (Rákoskert későbbi területével együtt). A város utolsó, egyszemélyi tulajdonosa Vigyázó Ferenc volt, aki, mivel örökös nélkül halt meg 1928-ban, szülei korábbi javaslatára a mintegy 20 millió pengőre becsülhető vagyonát a Magyar Tudományos Akadémiára hagyta. [4] (26. oldal), [[8]]

A Podmaniczky korszak Rákoskeresztúr életében számos téren újítást hozott: 1725-től kezdve több hullámban telepítették újra a területet. A 18. század első felében leginkább Aszód környékén élő szlovákokat telepítettek le itt, majd később nagyszámú sváb német érkezett ide a 18. század végén, főleg Rákoskeresztúrra. A német és szlovák betelepülés következtében Rákoskeresztúron és Rákoscsabán sem találhatunk jelentősebb magyar anyanyelvű népességet. Magyar anyanyelvűek csak a vasútfejlesztés és ez által Buda és Pest gyors megközelíthetősége következtében érkeztek szervezetlen betelepítés következtében a területre a 19. században.

A szlovák és a német anyanyelvű népesség területileg elkülönült egymástól. Az Aszód környéki szlovákok és utódaik Rákoscsabán és Rákoskeresztúr keleti felén éltek, míg a „Német-falu” Rákoskeresztúr nyugati felén jött létre, vagyis a Podmaniczky kastélytól nyugatra németek, míg attól keletre szlovákok éltek. Ez az etnikai tagolódás gyakorlatilag a második világháborúig fennmaradt. Ezután lassú változás állt be, majd az 1971-ben kezdődött panelház építési program után szűnt meg teljesen: „Német-falut” szinte teljesen felszámolták, és „Szlovák-faluból” sem sok maradt (az 5. és a 6. ábrán látható házak helyén ma panelházak, illetve egy szupermarket áll (ld. 7. ábra)).

5. és 6. ábra: Bal oldalt a Szlovák-falu 1932-ben, jobb oldalt a Német-falu egy 1930-as években készült fényképen. A bal oldali kép a mai rákoskeresztúri városközpontban készült (ld. 7. ábra)
Forrás: [4] (42., illetve 60. oldal)

 
7. ábra: Rákoskeresztúr városközpont 2010 után
Forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Fájl:Rákoskeresztúr_városközpont.jpg (Utolsó letöltés: 2020. I.26.)

A Podmaniczky család 1760-ban kis vagy közepes méretű kastélyt építtetett Rákoskeresztúron barokk stílusban. A kastélynak kalandos múltja volt. 1838-ban a nagy pesti árvíz idején a Pestről menekülő tömegnek nyújtottak itt menedéket. 1910-ben átalakították neobarokk stílusúra. A második világháborúban sokszor kifosztották, majd államosították és gimnázium és nevelőotthon működött benne, míg állapota végletesen leromlott. 2012-ben adták át felújított állapotában, azóta rendezvényeknek ad otthont. (ld. 8. ábra)

8. és 9. ábra: A Podmaniczky- Vigyázó kastély főépülete és istállója, illetve Vigyázó Ferenc, a kastély utolsó grófja
Forrás: Saját készítésű fénykép (2018. II. 12.); [4] (26. oldal)

Hunfalvy János 1859-ben megjelent „Budapest és környéke” című könyvében igen röviden, de hitelt érdemlően ír Rákoskeresztúrról:

„...Egy mfldnyi [mérföldnyi] távolságban Rákos-Keresztúr falvát találjuk, mellyben 1600 magyar, német és tót lakik, kiknek nagyobb fele evangelikus, kisebb fele pedig katholikus. Itt csinos kastély van, melly báró Podmaniczky Jánosé. A kastéllyal szemben nagy párk [park] terül, mellyet a Rákos öntöz, s mellyben többi közt szép halastó van. A keresztúri bor igen jó minőségű s gyakran kőbányai gyanánt árultatik.”[[9]]

Eme rövidke leírás jól festi elénk a tájat, de talán arra utalhat rövidsége, hogy nem túl jelentős terület volt Rákoskeresztúr a korban, a fő fejlesztési körzet a Duna mentén található terület volt. Erről sokkal hosszabban is ír a szerző. Talán ma furcsán hangzik a „kőbányai bor” kifejezés, mivel Kőbányán a Dreher Sörgyárak Zrt. tevékenysége következtében (alapítva: 1862) [[10]] Kőbánya neve mára szinte egybeforrt a sörrel. Többféle ismert sört állítanak itt elő, többek között a Kőbányait, Drehert, vagy az Arany Ászokat. Azonban Kőbánya a korszakban sokkal inkább bortermő vidék volt. Erre utalnak Kőbányán és Rákosmentén a következő hely és terület elnevezések ma is: Csősztorony, Homoki szőlők, Szőlőhegy, Fuchsszőlő utca (Fuchs Ignác kastélyt építtetett a Rákosmentén), stb. Az viszont némi háttérismeret birtokában megállapítható, hogy a Podmaniczky korszak végén is az itt élő népesség döntő része mezőgazdaságból élt és ez csak a Horthy korszak végétől kezdve alakul majd csak át érdemben (mint látni fogjuk Rákoskert példáján is). A kor lakóalkalmatosságai kő híján többnyire egy-két-három szobás, fehérre meszelt falú vályogház. Ilyenben élt a legtöbb jobbágy (1848 után paraszt) Magyarországon a korszakban. A házhoz kis kert tartozott és a ház külső és belső megjelenése a vallási és etnikai hovatartozás függvényében változhatott. Az udvarban állatokat tartottak. Ez még ma is elég sok helyen előfordul a kerületben, főként az idősebb városrészekben, mert a lakótelepeken és a modern lakóparkokban a haszonállattartás jogellenes. Ilyen jellegű parasztházakat elszórva ugyan, de még találhatunk Rákosmentén, főként Rákoskeresztúr régi kertvárosában és Rákoscsaba északnyugati részén. Más helyeken, ahol voltak ilyen házak, ezeket elbontották.

Az utcák földutak voltak és sokkal szűkebbek lehettek, mint manapság (ld. 5. és 6. ábra). A környékre valószínűleg a bevezetőben már említett nem túl kedvező talajtani adottságok folytán inkább a legeltető állattartás volt jellemző szemben a gabonatermesztéssel a korszakban kialakulófélben levő ferencvárosi, világviszonylatban is óriási malomipari központ ellenére is. A szőlőtermesztés is kisebb területen volt csak jellemző. Erdős területek minden bizonnyal aligha voltak Rákoskeresztúr és Rákoscsaba környékén: egy Mária Terézia korabeli felmérésben Rákoskeresztúr bírója a fahiányt (téli tüzelőanyag hiányát) nevezte meg falva népességének legfőbb hiánycikkének! A mai kerület legnagyobb erdős területét, a Városi-erdőt csak az 1950-es években kezdték el telepíteni (egyes részeit leszámítva). [[11]] A Városi-erdő területén a talaj szerves anyagtartalma láthatóan jelentősen javult a régebbi, kisebb tápértékű, dunai hordalékból származó homokos talajjal. (ld. 10.-11. ábra)

         10. ábra: Talaj a Városi- erdőben                       11. ábra: Információs tábla a Városi-erdő egyik
Jól látható, hogy a felső, sötét réteg alatt milyen    legidősebb részén, az ún. Öreg- Tölgyesben
   sárgás színű, humuszban szegényes a talaj        Az Öreg- Tölgyes fái mindössze 75 évesek.
Forrás: Saját készítésű fényképek

2.3. A városok jellemzői 1873-tól a második világháború végéig (1945.)

12. ábra: Budapest bővülése. Az 1873-as Budapest határán ma is találunk telepített erdősávokat.
Forrás: https://index.hu/urbanista/2013/11/17/ilyen_volt_a_fovaros_tomegkozlekedesi_halozata_1873-ban_budapest/ (Utolsó letöltés: 2020. I. 22.)

Vigyázó Sándor, aki 1873-tól, Budapest egyesítésétől lett birtokosa Rákoskeresztúrnak (ld. 12. ábra), alapvetően nem itt élt, hanem Vácrátóton. Az ő ideje alatt indult meg Rákosmente településein egy intenzív lakosságszám növekedés. Így a faluból város lett, és 1907-ben Rákoskeresztúrról levált Rákosliget, majd 1921-ben Rákoshegy is, és önálló nagyközségekké szerveződtek. Így már négy település terült el a későbbi XVII. kerület területén. A beáramló lakosság döntő többsége alsó középosztálybeli kisiparos vagy szakmunkás volt, akiknek még volt pénzük telket vásárolni és azon házat építeni. Az élet érdemben továbbra sem változott, alapvetően megmaradt a vidéki településekre jellemző életvitel, bár a népesség növekedésével a szlovák és német kisebbségek aránya egyre alacsonyabb lett. A lakásviszonyok azonban szinte semmit sem változtak. [8] (14. oldal), [2]. Az emberek hasonlóképpen éltek, mint azelőtt. (ld. 13.-14. ábra)

13. és 14. ábra: Életképek a Rákoskeresztúri mindennapokból, az 1930-as évekből: disznóvágás és tűzifaaprítás télre
Forrás: [4] (58-59. oldal)

Annak, hogy Rákosmente még a második ipari forradalom idején sem fejlődött ipari várossá, földrajzi okai is vannak: Először is, Rákosmente rendkívül távol esik Budapest városmagjától és nincsen semmilyen olyan egyedi tulajdonsága, mely ide jelentős tőkét vonzana (pl. bányaipar, feldolgozóipar, stb.) Ezen az M0-s autópálya sem sokat segített, bár nem a kerület területén, de ahhoz igen közel kialakítottak egy bevásárlóközpont komplexumot, ahol olyan áruházak találhatók meg, mint pl. az Auchan, a Decathlon vagy a Bauhaus.

A Horthy-korszakban (1920-1944) Rákoskeresztúr térségében leginkább Budapest agglomerációs települései fejlődtek ki, ahonnan vasúttal viszonylag gyorsan el lehetett érni Budapestet a gyári munkásoknak is, és megvolt a területnek az az előnye, hogy az itt kisebb volt a zaj, mint a fővárosban. Ipari létesítmények telepítéséhez a Budapest területéhez tartozó Kőbánya sokkal előnyösebb tulajdonságokkal rendelkezett, mert sokkal közelebb van. a város magjához (pl. kőbányai sörgyár, bányászati cégek, később gyógyszergyárak, stb.).

1928-ban meghalt Vigyázó Ferenc, Vigyázó Sándor fia is, (ld. 9. ábra) aki vagyonának egészét, mivel nem volt örököse, azt a Magyar Tudományos Akadémiára hagyta. Természetesen a leányági Vigyázó-leszármazottak megtámadták a végrendeletet, mivel igen jelentős összegről volt szó, mintegy 20 millió pengőről, ami akkori árfolyamon igencsak tekintélyes összegnek számított. Így csak hosszas pereskedés után került ténylegesen a terület az Akadémia birtokába, ami szinte rögtön megkezdte a Rákosligettől nyugatra fekvő terület felparcellázását és a parcellák eladását (ma a neve ezért Régiakadémiatelep), és 1950-ben a Rákoskeresztúrtól nyugatra fekvő terület felparcellázását (ma a neve ezért Akadémia-Újtelep). [2] [[12]] Az Akadémia-Újtelep különlegessége, hogy nagyon egyedi utcahálózata van. (ld. 15. ábra) Véleményem szerint a lakóparkban járva ennek felüdítő hatása van a négyzetes utcahálózathoz képest. A Régiakadémiatelep és az Akadémia-Újtelep ma kellemes, árnyas lakótelepek, házai viszont már jobbára idősek. A lakótelepi házak jobbára egyediek, kevés köztük a sátortetős kockaház, tágasak, de viszonylag kis kertjük van a házak méretéhez képest. Az Akadémia-Újtelepi megközelíthetősége jelentősen javulni fog 2020 júniusára. Ennek oka a Budapest- Gödöllő- Hatvan vasútvonal felújítása, mellyel összefüggésben, a XVII. kerületi Önkormányzat jelentős anyagi támogatásával vasúti megállóhely létesül az Akadémia-Újtelep közvetlen közelében. Ez a jelenleginél sokkal gyorsabb elérést biztosít majd a belváros irányába. [[13]] A telep északi részén található Budapest- Újszász- Szolnok vasútvonal mentén jelenleg nincs ilyen vasútállomás létesítésére terv, de véleményem szerint a Helikopter lakópark kiépülése folytán megfontolásra tarthat számot az ötlet. Ennek a beruházásnak köszönhetően jelentősen javulna ezeknek a városrészeknek a megközelíthetősége.

15. ábra: Részlet a XVII. kerület térképéről az épülő és az általam javasolt vasúti megállóhelyek feltüntetésével
Forrás: Budapest várostérkép; a XVII. kerület (1:12500) (Készítette a TopoPress)

Rákoscsabát (és ezzel együtt a későbbi Rákoskert területén elterülő néptelen pusztát) Vigyázó Ferenc halálakor a Laffert család oldalági leszármazottai, gr. Bolza Mariette és Antos Ilona (özvegy Schell Gyuláné) birtokolta. [8] [15]

Rákoscsaba városa a megnövekedett népességszám következtében egyre nagyobb és nagyobb lett. 1925-ben Rákoscsabától északra, a Rákos-patak jobb partján is megkezdték a parcellázást. A hatalmas területen létrejött Rákoscsaba-Újtelep (akkor még más neveken). A telepek nagyon dinamikusan fejlődtek. Tíz évvel később a telepeken már mintegy 5500-6500 ház állt! Ez köszönhető volt az egyszerű, vasúton történő megközelíthetőségnek is. [[14]] [[15]]

Rákoskert is hasonlóképpen Rákoscsaba-Újtelephez, felparcellázás után jött létre. Antos Ilona, hogy férje adósságait rendezze és megélhetését is rangjához méltó módon biztosítsa, Vigyázó Ferenc halála után dönthetett arról ügyvédje javaslatára, hogy felparcellázza a mai Rákoskert területén található dombos területet. Kalandos, regénybe illő módon sikerült a városrész alapítás, amit jelen írásomban csak röviden ismertetek. 1937-re kilenc ház épült fel. Ettől az évtől kezdődően az újonnan létrehozott Rákoskert vasútállomáson megállt a vonat is. Ezek után általánosságban az alsó középréteg vásárolt itt telkeket, mivel a telkek ára jutányos volt, ahogy ez történt Rákoscsaba-Újtelepen is néhány évvel korábban. Az első időszakban alapvetően inkább egy üdülőövezetre hasonlított ez a délies fekvésű domboldal, mint egy városra. Így nem is csodálhatjuk, hogy Rákoskertnek soha sem volt önálló önkormányzata. 1950-ben Rákoscsaba részeként lett Budapest része. Budapesthez való csatolásával megnőtt a városrész állandó lakosainak száma, manapság kedvező fekvése és igen jól kialakított utcái folytán kedvelt lakóterület. (ld. 16. ábra) A rákoskerti házak túlnyomórészt nagyok, de sok közülük már kezd öreg lenni. Ez ugyanígy igaz Rákoscsaba-Újtelepre is. [8] [15]

16. ábra: Rákoskert sugárút, háttérben a rákoskerti vasúti megállóhely.
A kellemes környezet kedvelt lakóterületté teszi Rákoskertet
Forrás: https://www.facebook.com/rikanyuszipapirkosarai/posts/2287544951300782/ (Utolsó letöltés: 2020. I. 26.)

Viszont Rákoscsaba és Rákoskert városrészek nagyon messze esnek Budapest belvárosától, szélső határaik közel 20 km-re vannak Budapest központjától, míg a Duna túloldalán lévő Érd – Törökbálint – Biatorbágy – Páty vonal ennél sokkal közelebb van. A közúti közlekedés nehézségei közé tartozik, hogy míg a bevezető utak döntő többségben kétsávosak, a kijutás sokkal körülményesebb. Ezzel szemben a vasúti közlekedés gyors eljutást biztosít a Budapest-Keleti pályaudvarra, a menetidő Rákoskertről és Rákoscsaba-Újtelepről is 22 perc. [[16]] [[17]] Ezt saját tapasztalataim is igazolni tudják.

A második világháború végén áthaladt a front Rákosmentén is. Így nem csoda, hogy például a Podmaniczky-Vigyázó kastélyt háromszor is kifosztották. Azt azonban, hogy a frontvonalat hol alakította ki a visszavonuló nyilas hadsereg, csak a környéket alaposabban ismerők tudhatták eddig: az ún. Attila-vonal egy szakaszát Rákoshegytől nyugatra-délnyugatra még ma is fellelhetjük a Városi-erdőben. (ld. 17. ábra) Az erdőben 2019 nyarán létrehozott tanösvény több állomáson foglalkozik az Attila vonallal és kialakítottak egy rekonstruált lövészárkrendszert is. Azonban ezt nem ott ásták meg, ahol az egykori lövészárkok voltak. Ezek a lövészárkok még mindig (!) igen szépen végigkövethetők az erdő úttalan részein. Habár az Attila- vonal csak rövid ideig tartotta magát 1944 decemberében, Rákosmente térségében nagyon intenzív harcok folytak. Ez azért történt így, mert a nyilas Magyarországnak ez volt az utolsó olyan frontja, amit Budapest előtt alakítottak ki, így ez volt az utolsó olyan hely, ahol a szovjeteket Budapest ostroma előtt kissé lelassították. A háború sok kárt okozott a házakban Rákosmente városaiban is, de nem annyit, mint a budapesti házakban.

17. ábra: A lövészárok megmaradt maradványa a Városi-erdőben
Forrás: Saját készítésű fénykép

A háborúban viszont megsérült a régi evangélikus templom Rákoskeresztúron, melyet még 1800-ban szenteltek fel. A templomot nem építették ebben a formájában újra, így annak tetőszerkezetét a szintén megsérült rákoskeresztúri vasútállomás épületének újjáépítésére használták (1945 nyarára készült el). [4] Az új rákoskeresztúri evangélikus templomról a jövőben részletesebben is értekezem.

                   
18. ábra: Valószínűleg beásott tank vagy bombabecsapódás helye     19. ábra: Betonbunker a Városi-
után visszamaradt kráter közvetlenül a lövészárok mellett.                    erdőben, a tanösvény mentén
                      Forrás: Saját készítésű fénykép                                               Forrás: Saját készítésű fénykép

2.4. Rákosmente létrejötte és városiasodása a Kádár-korszakban

A második világháború hatására a népességnövekedés stagnált a Rákos-patak térségében. Budapest népessége ezzel szemben egyértelműen csökkent a majdnem két hónapos ostrom hatására. Ennek köszönhető, hogy Rákosmente népessége az 1930-1950 közötti időszakban intenzívebben tudott növekedni, mint Budapest lakossága. Ennek értelmében, a térségben és az országban a következő öt évet a talpra állás jellemezte (ld. 20. ábra)

20. ábra: Rákosmente és Budapest népességének alakulása a Vigyázó korszak kezdetétől jelenünkig
(Forrás: [19] nyomán (Utolsó letöltés: 2020. I. 22.))
A pirosas színnel jelölt időben Budapest népessége nőtt intenzívebben, a sárgával jelölt időben nagyjából megegyezett az intenzitás, míg a zölddel jelölt időkben Rákosmente népessége nőtt intenzívebben.

1950 minden szempontból egyfajta fordulópontnak tekinthető Rákosmente történetében, noha nem azért, mert ebben az évben kezdték újraépíteni a ferihegyi repülőteret.

A repülőtér területének egy jelentős része a XVII. kerülethez tartozik. A reptér helyét már a Horthy-korszak végén kijelölték, annak fogadólétesítményeit 1942-ben kezdték felépíteni. de természetesen a Szövetséges légierő egyik fő célpontjává vált, így 1950-ben gyakorlatilag újrakezdték a repülőtér építését. A hatalmas vállalkozás nem hozott nagy változást a kerület életében, mivel annak egy termináljának kijárata sem Rákoshegy felé létesült. Szkeptikus megfogalmazásban a reptér leginkább zajt hozott Rákoshegy életében. Ezzel párhuzamosan a kerülettől közvetlenül északnyugatra található mátyásföldi repülőtér majdnem bezárásra került.

1950-ben Rákoskeresztúrt (a két akadémia-teleppel), Rákoscsabát (Rákoskerttel és Rákoscsaba-Újteleppel), Rákosligetet és Rákoshegyet Budapesthez csatolták. Ezzel létrejött Rákosmente, mely 1990 után, (miután Soroksár külön önálló kerület lett Pesterzsébettől) Budapest legnagyobb kerületévé vált. Területe 54.83 km². [2] [[18]] A változás pl. abban nyilvánult meg, hogy immáron kijártak idáig is a budapesti buszok, illetve a Horthy korszakban létrehozott telepeket lassan kezdték benépesíteni az új lakók, így a lakosságszám tovább emelkedett.

Az első időkben a szocialista kormánynak nem volt elegendő pénze Rákosmente várossá fejlesztéséhez. Rákosmente így kevéssé fejlődött, mint a nehézipari központok (pl. Dunaújváros, bányavárosok, stb.), de Budapest belső részeihez képest a lemaradása nem nőtt.

21. és 22. ábra: Az Újlak utcai (balra), illetve a Kis utcai lakótelep (jobbra).
Az Újlak utcai lakótelep házai mára rosszabb állapotban vannak, mint a Kis utcai lakótelep házai, mert régebben épültek.
Forrás: Saját készítésű fényképek

Az áttörést egyértelműen az 1970-es évek hozták. Az ekkor beindult panelház építési program addig soha nem látott mértékben növelte meg a kerület népességét. A városiasításnak azonban ára volt: Rákoskeresztúr házainak több, mint felét elbontották annak érdekében, hogy oda felépíthessék az Újlak utcai lakótelepet (1971-től), majd a Kis utcai lakótelepet (1984-től). (ld. 21. és 22. ábra) A panelépítési programnak köszönhetően Rákosmente legősibb településrészlete szűnt meg, ezzel együtt pedig gyakorlatilag alig maradt a lakáspiacon vályogház Rákosmentén. Az intézkedés azonban szükséges volt: az 1960-as években jelentkező erőteljes lakáshiányt a kormányzat panelházak építésével kívánta orvosolni. Ezeket a lakásokat igen olcsó áron bérbe adták a lakóknak, így gyakorlatilag mindenki hozzájuthatott lakáshoz. Ezzel rövidtávon tényleg komoly eredményeket értek el, viszont jelenleg a lakótelepek többsége már erősen lepusztuló állapotban van amellett, hogy esztétikai szempontokból sem kívánatos lakhelyek. A legtöbb ember lakhatását biztosító „betondzsungelek” Budapesten Békásmegyeren, Káposztásmegyeren, Újpesten, Kispesten és Csepelen létesültek. Rákosmentén a többi kerülethez képest jóval kisebb területen építették a betonházakat, így a városrész átalakítása kisebb mértékű maradt. A lakótelepen megtaláljuk a klasszikus tízemeletes házakat, de sokkal kisebb számban, mint Budapest más lakótelepein. Sokkal nagyobb számban találunk viszont három-, négy- és ötemeletes blokkokat. A lakások állaga a többi kerület lakótelepeihez képest jónak mondható. Ez egyrészt magyarázható azzal, hogy a többi városrészhez képest később építették ezeket a házakat, másrészt a 2010-es években a lakások és házak többségét renoválták. Mivel a lakótelepek nem túl nagyméretűek, viszont elegendő hely volt a környékén, a lakópark házait is szellősebben húzták fel, mint egyes budapesti városrészekben, ezért élhetőbbnek is mondható.

1984-től kezdve parcellázták fel a Madárdombnak nevezett területet. Ide a szakemberek kertes házakat szántak. (ld. 23. ábra) Ennek oka lehetett az, hogy a lakáséhség a nyolcvanas évekre csökkent, másrészt statikai okokból is megkérdőjelezhető lett volna egy magasházas park építése a Madárdombon.

23. ábra: a Madárdomb egy utcája. A madárdombi utcák már kezdenek elavulni. Az itteni házak szinte mindegyikének van garázsa, ahová meredek lejárat vezet.
Az ábra forrása: https://mapio.net/s/62002977/
(Utolsó letöltés: 2020. I. 22)

A Madárdomb melletti területet előbb kőbányaként, majd szeméttelepként, hasznosították az ezt megelőző évtizedekben. Így akár felfoghatjuk a madárdombi fejleményeket egy igen sikeres területújrahasznosítási projektnek is. A Madárdomb beépülése nagyon hasonlít a Szőlőliget ökoparki fejlesztésre, ugyanis itt egy illegális hulladéklerakót számolnak fel. A Szőlőliget ökoparkról írásom III. fejezetében értekezem.

2.5. A modern lakóparkok felépülése az 1989-es rendszerváltás után

24. ábra: A Helikopter lakópark látképe. A széles utcák és a könnyű megközelíthetőség előnyös, a magas beépítettség hátrányos a lakópark élhetősége szempontjából
Forrás: Saját készítésű fénykép

A kerület időbeli felépülésének történetében elérkezett a legutolsó korszak. A rendszerváltás utáni időben felépültek kerületünkben a modern lakóparkok, melyeknek hasonlóan izgalmas története van, mint az előbb leírt településrészeknek. Ezek a lakóparkok és a kevesebb, mint 30 éve épült házak teszik ki kerületünk lakott területeinek igen jelentős részét. Ennek okán lehetett az a kerület szlogenje az, hogy „Modern kertváros”. A modern házak nagy aránya a budapesti peremkerületek körében nem túl meglepő tény, de országosan ez mindenképpen kiemelkedő. Ekkor épült ki Rákoscsaba külső részein a Pipishegy, a Szárazhegy, illetve Rákoshegy nyugati részén a Helikopter lakópark (ld. 24. ábra), és Rákoskeresztúr modern lakóparki házai is, de ebből a korszakból származó házakat jelentős számban találunk más városrészekben, például a Madárdombon, vagy Rákoscsaba-Újtelepen is. Ezek a házak kertes házak és a legtöbb ingatlan rendelkezik privát kerttel, sok esetben társasházak, de a legtöbb esetben inkább a „sorház” kategóriába sorolhatók és csak igen kis hányaduk teljesen független minden szomszédos ingatlantól. Méretük változó: míg a Helikopter lakóparkban inkább kisebb alapterületű, de emeletes házak a jellemzőek, addig a rákoskeresztúri modern lakóparkban a nagy alapterületű házak dominálnak. A kétezres évek elején a telkek árai, ahová a házakat építették, nem voltak különösebben magasak, Budapesten belül pedig olcsónak számítottak (ennek oka a belvárostól való nagy távolság). Így számos ember tudott ingatlant vásárolni, vagy belefogni az építkezésbe ezen a környéken. Ezek az ingatlanok így sok esetben igen drága kivitelben, és egyedi módon készültek el. A legtöbb építkezést építkezési vállalatok bonyolították le, többségében egyedi tervrajzok alapján, sokszor a leendő lakók kéréseit is figyelembe véve.

A kétezres évek eleji rákosmenti hetilap, a Hírhozó tele volt ilyen lakáshirdetésekkel. Ezek közül gyűjtöttem ki néhányat (ld. 25.-28. ábra):

25.-28. ábra: Kétezres évek eleji lakáshirdetések a Hírhozóban
Forrás: Hírhozó, a XVII. kerületi önkormányzat lapja; 2004. július-augusztus, XIV. évf. 7. szám (25., 37., 43. és 45. oldalak)

A 2010-es években azonban dinamikus áremelkedés volt tapasztalható a kerület minden részén, és manapság gyakorlatilag minden ház és minden telek kb. kétszer-háromszor annyiba kerül, mint került tíz éve. Ezen a 2020-ban kezdődött válság is csak kis mértékben változtatott 2021-ig. Ennek ellenére is számos új lakóház épült a kerületben a '10-es években, mert Budapest más részein vagy még dinamikusabb áremelkedés volt tapasztalható, vagy már alapból is drágábbak voltak az ingatlanok.

Forrásjegyzék (ABC- rendben):

Nyomtatott források:

• Hunfalvy János: Budapest és környéke eredeti képekben (Lauffer és Stolp Tulajdona, Pest, 1859.)
• Magyar Nagylexikon IV. „Budapest” szócikk 667. oldal táblázat (Akadémia Kiadó 1995.)
• Papp-Váry Árpád: Magyarország története térképeken, Hazánk első jó térképe, 1528 c. fejezet, 80 -81. oldal (Kossuth Kiadó, Debrecen, 2002, 2017)
• Rákoskeresztúr története: Rákoskeresztúr a török hódoltság idején c. fejezet, 20. oldal (Kiadja a Rákosmenti Múzeumbarát Egyesület (Rákoskeresztúr, 2013.))
• Rákoskeresztúri emlékkönyv (Összeállította: Tóth Péter), Előszó, 5. oldal (Kiadta: Budapest Főváros XVII. kerület Önkormányzata 2006. )
• Száray Miklós- Szász Erzsébet: Történelem II. Középiskolások számára, A rendi monarchia válsága c. fejezet, 61. oldal (szöveg és forrás) (Műszaki Könyvkiadó Kft., 2015.)
• Szelepcsényi Sándor: Rákoskert története, Rákoskert területe a parcellázás előtt c. fejezet, 3-7. oldal (Nyomdai előkészítés és nyomtatás: Áldási és Németh Nyomda Bt., 2005.)

Egyéb források:

• Első információs tábla a városi-erdei tanösvény mentén
• Negyedik információs tábla a városi-erdei tanösvény mentén

Online források:

• http://elvira.mav-start.hu/elvira.dll/x/uf?iehack=%3F&ed=5E270953&mikor=-1&isz=0&language=1&k=&ref=&retur=&nyit=&_charset_=UTF-8&vparam=&i=Rákoskert&e=Keleti+%5BBudapest-Keleti%5D&v=&d=20.01.22&u=1156&go=Menetrend (Utolsó letöltés: 2020. I. 22.)
• http://elvira.mav-start.hu/elvira.dll/x/uf?iehack=%3F&ed=5E270953&mikor=-1&isz=0&language=1&k=&ref=&retur=&nyit=&_charset_=UTF-8&vparam=&i=Rákoscsaba-Újtelep&e=Budapest-Keleti&v=&d=20.01.22&u=1156&go=Menetrend (Utolsó letöltés: 2020. I. 22.)
• http://nepesseg.com/budapest/budapest-17-kerulet (Utolsó letöltés: 2020. I. 26.)
• http://www.szololiget.hu (Utolsó letöltés: 2020. I. 26.)
• https://hu.wikipedia.org/wiki/Akadémiaújtelep (Utolsó letöltés: 2020. I. 22.)
• https://hu.wikipedia.org/wiki/Budapest_kerületei (Utolsó letöltés: 2020. I. 26.)
• https://hu.wikipedia.org/wiki/Budapest_XVII._kerülete (2. fejezet: Története) (Utolsó letöltés: 2020. I. 19.)
• https://hu.wikipedia.org/wiki/Dreher_Sörgyárak_Zrt. (1. fejezet: A vállalat története) (Utolsó letöltés: 2020. I. 19.)
• https://hu.wikipedia.org/wiki/Rákoscsaba (1. fejezet: Története) (Utolsó letöltés: 2020. I. 19.)
• https://hu.wikipedia.org/wiki/Rákoscsaba-Újtelep (4. fejezet: Története) (Utolsó letöltés: 2020. I. 22.)
• https://hu.wikipedia.org/wiki/Rákoscsaba-Újtelep_megállóhely (Utolsó letöltés: 2020. I. 22.)
• www.rakosmente.hu/Hirek/Hir.aspx?NewsId=c49d7dc8-55d0-44ac-b0d9-0f1067618ba1&PrevUrl=/ (Utolsó letöltés: 2020. I. 22.)

Nem saját készítésű ábrák forrásjegyzéke (csak azon források vannak itt feltüntetve, melyek nem szerepelnek a szövegközi hivatkozások között)

• Budapest várostérkép; a XVII. kerület (1:12500) (Készítette a TopoPress)
• 22.25. ábra:    Hírhozó, a XVII. kerületi önkormányzat lapja; 2004. július-augusztus, XIV. évf. 7. szám (25., 37., 43. és 45. oldalak)
• https://hu.wikipedia.org/wiki/Fájl:Rákoskeresztúr_városközpont.jpg
• https://hu.wikipedia.org/wiki/Fájl:Rákosmente_városrészei.png
• https://index.hu/urbanista/2013/11/17/ilyen_volt_a_fovaros_tomegkozlekedesi_halozata_1873-ban_budapest/
• https://mapio.net/s/62002977/
• https://www.facebook.com/rikanyuszipapirkosarai/posts/2287544951300782/
• Rákoskeresztúr története: Az ember megjelenése Rákoskeresztúr területén és környékén c. fejezet, 14. oldal, (Kiadja a Rákosmenti Múzeumbarát Egyesület (Rákoskeresztúr, 2013.))

Az interaktív térképet a „Google Saját térképek” eszközzel készítettem el és ezen a linken érhető el: http://bit.ly/rakoente_interaktiv_terkep

[1] Magyar Nagylexikon IV. „Budapest” szócikk 667. oldal táblázat (Akadémia Kiadó 1995.)

[2] https://hu.wikipedia.org/wiki/Budapest_XVII._kerülete (2. fejezet: Története) (Utolsó letöltés: 2020. I. 19.)

[3] https://hu.wikipedia.org/wiki/Rákoscsaba (1. fejezet: Története) (Utolsó letöltés: 2020. I. 19.)

[4] Rákoskeresztúri emlékkönyv (Összeállította: Tóth Péter), Előszó, 5. oldal (Kiadta: Budapest Főváros XVII. kerület Önkormányzata 2006. )

[5] Papp-Váry Árpád: Magyarország története térképeken, Hazánk első jó térképe, 1528 c. fejezet, 80 -81. oldal (Kossuth Kiadó, Debrecen, 2002, 2017)

[6] Száray Miklós- Szász Erzsébet: Történelem II. Középiskolások számára, A rendi monarchia válsága c. fejezet, 61. oldal (szöveg és forrás) (Műszaki Könyvkiadó Kft., 2015.)

[7] Rákoskeresztúr története: Rákoskeresztúr a török hódoltság idején c. fejezet, 20. oldal (Kiadja a Rákosmenti Múzeumbarát Egyesület (Rákoskeresztúr, 2013.))

[8] Szelepcsényi Sándor: Rákoskert története, Rákoskert területe a parcellázás előtt c. fejezet, 3-7. oldal (Nyomdai előkészítés és nyomtatás: Áldási és Németh Nyomda Bt., 2005.)

[9] Hunfalvy János: Budapest és környéke eredeti képekben (Lauffer és Stolp Tulajdona, Pest, 1859.)

[10] https://hu.wikipedia.org/wiki/Dreher_Sörgyárak_Zrt. (1. felejet: A vállalat története) (Utolsó letöltés: 2020. I. 19.)

[11] Első információs tábla a városi-erdei tanösvény mentén

[12] https://hu.wikipedia.org/wiki/Akadémiaújtelep (Utolsó letöltés: 2020. I. 22.)

[13] www.rakosmente.hu/Hirek/Hir.aspx?NewsId=c49d7dc8-55d0-44ac-b0d9-0f1067618ba1&PrevUrl=/ (Utolsó letöltés: 2020. I. 22.)

[14] https://hu.wikipedia.org/wiki/Rákoscsaba-Újtelep (4. fejezet: Története) (Utolsó letöltés: 2020. I. 22.)

[15] https://hu.wikipedia.org/wiki/Rákoscsaba-Újtelep_megállóhely (Utolsó letöltés: 2020. I. 22.)

[16] http://elvira.mav-start.hu/elvira.dll/x/uf?iehack=%3F&ed=5E270953&mikor=-1&isz=0&language=1&k=&ref=&retur=&nyit=&_charset_=UTF-8&vparam=&i=Rákoskert&e=Keleti+%5BBudapest-Keleti%5D&v=&d=20.01.22&u=1156&go=Menetrend (Utolsó letöltés: 2020. I. 22.)

[17] http://elvira.mav-start.hu/elvira.dll/x/uf?iehack=%3F&ed=5E270953&mikor=-1&isz=0&language=1&k=&ref=&retur=&nyit=&_charset_=UTF-8&vparam=&i=Rákoscsaba-Újtelep&e=Budapest-Keleti&v=&d=20.01.22&u=1156&go=Menetrend (Utolsó letöltés: 2020. I. 22.)

[18] http://nepesseg.com/budapest/budapest-17-kerulet (Utolsó letöltés: 2020. I. 26.)

[19] https://hu.wikipedia.org/wiki/Budapest_kerületei (Utolsó letöltés: 2020. I. 26.)

[20] http://www.szololiget.hu (Utolsó letöltés: 2020. I. 26.)