Technológiai fémek

A technológiai fémeknek nevezzük azokat az általában, a Földön nem gyakori fémeket, amelyek elengedhetetlenek a „csúcstechnológiás” eszközök és mérnöki rendszerek gyártásához, mint például a mikro-elektronikai eszközök, zöld energia előállításához szükséges eszközök (pl. napelemek, szélturbinák), vagy az akkumulátorok gyártásához [1] .

1. ábra: Illusztráció technológiai fémek felhasználhatóságáról.
Forrás: https://www.raveboscrubber.com/metals

Miért különösen fontos ásvány a szfalerit?

A legtöbb technológiai fém (pl. Cd, Ga, Ge, In, Zn) a Föld speciális részein, ún. ércesedésekben jelenik meg. A fent példaként említett kadmium, germánium, indium és cink közös jellemzője ...

Vissza

Tartalomjegyzék

25. ábra Bányászat és Környezeti problémák az Ibériai Pirit Övben című előadásom nyitó oldala és absztraktja, amit a Bolyai Konferencián mutattam be, 2023. 04. 15-én.

Almodóvar, G. R. & Sáez, R., 1992: Los Yacimientos de Sulfuros masivos de La Faja Pirítica Sur-Ibérica ­­­— In: García Guinea, J. & Martínez Frías, J. (Coords.): Recursos Minerales de España, Consejo Superior de Investigaciones Científicas, Madrid (ISBN: 978-8400072636), 1309-1324.

Almodóvar, G. R., Yesares, L., Sáez, R., Toscano, M., González, F. & Pons, J. M., 2019: Massive Sulfide Ores in the Iberian Pyrite Belt: Mineralogical and Textural Evolution (DOI: https://doi.org/10.3390/min9110653 ), Minerals 9 (11)

Crowson, P., 1992-93: Minerals Handbook, ...

Vissza                                                                                               Tovább

Tartalomjegyzék

VII. Következtetések, befejezés

Dolgozatomban az Ibériai-masszívum délnyugati területére, a Dél-Portugál-zónára, azon belül az Ibériai Pirit Öv bemutatására fókuszáltam. A dolgozat első felében bemutattam a területet jellemző csoportokat, formációkat, kőzettípusokat, majd a továbbiakban a Vulkáni- és Üledékes Komplexum kialakulásának körülményeivel, illetve a benne fellelhető érc érctelep típusba való besorolásával foglalkoztam. Ennek keretében számos bizonyítékot soroltam fel, amik alátámasztják a jelenleg elfogadott képződési modellt. Az érces testek ...

Vissza                                                                                               Tovább

Tartalomjegyzék

Az előző fejezet esettanulmányában bemutatott felszíni mállási, ásványképződési folyamatok az Ibériai Pirit Öv egészében jellemzőek, és a folyóvizek (ld. 23-24. ábra), bányatavak (ld. 12. ábra) elsavasodásában öltenek testet. Az érctelepek az V. fejezetben bemutatott ásványokká való oxidációja (ld. 2. táblázat) magnetosztratigráfiai mérések alapján a késő-oligocénben kezdődhetett el, nagyjából 24 millió évvel ezelőtt (Olías & Nieto, 2015). A bányászati hatások (pl. felület növekedése) nélkül a természetes oxidációval képződő kénsav a fenti ...

Vissza                                                                                               Tovább

Tartalomjegyzék

a) Tharsis

Tharsis Spanyolországban, Huelva provinciában, a portugál határ közelében található, az Ibériai Pirit Öv déli egységében (ld. 4. ábrán 30. számmal). A térségben négy felhagyott külszíni fejtést találunk: az északi részen két fejtés osztozik: Filón Norte és Sierra Bullones. A középső egység neve Filón Centro, míg a déli fejtést Filón Sur-nak hívják (Olías Álvarez et al., 2008). Ezek a külfejtések 16 beazonosított masszív szulfid lencse területén osztoznak. Tharsis térségében az érc mennyiségét (földtani készlet) 133 millió tonnára becsülik. ...

Vissza                                                                                                Tovább

Tartalomjegyzék

Az érctelep kialakulásának paraméterei a térség modern kutatásainak kezdete óta izgatja a kutatókat. Természetesen, kb. 360 millió év távlatából az érc kialakulására pontos modell nem létezik, és minden részletre kiterjedően egészen biztosan nem is fog.

Mindenekelőtt viszont szükséges definiálni két fogalmat: Az érctestek geometriájuk és kémiai összetételbeli tulajdonságaik szerint két csoportba sorolhatók: A masszív szulfid érctestek szolgálják a telepek fémtartalmának nagy részét. Jellemző rájuk a tömeges megjelenés, a kis méretű ásványok (50-200 μm), ...

Vissza                                                                                                Tovább

Tartalomjegyzék

Az Ibériai Pirit Öv talán az egyik leghosszabb múltra visszatekintő bányavidék. A folyók üledékeinek vizsgálata, illetve régészeti tanulmányok Kr. e. 2500-tól már teljes bizonyossággal mutatják a bányászati tevékenység megkezdődését (Olías Álvarez et al., 2008), de a különböző szerzők igen különböző időpontokat adtak meg a bányászati tevékenység kezdő időpontjára: Dixon (1979) Kr. e. 3000-ről, Inverno et al. (2015) Kr. e. 4000-ről számolt be, míg Tornos (2008) már Kr. e. 4500 évvel ezelőtt is bizonyítottnak látja a bányászat beindulását. Olías & Nieto ...

Vissza                                                                                                Tovább

Tartalomjegyzék

b) Az Ibériai Pirit Öv

A Dél-Portugál-zónában, kronológiai sorban a második legidősebb képződmény az Ibériai Pirit Öv (ld. 3. ábra). Területe keletről nyugatra Spanyolországban a Sevillai- és a Huelvai- provinciákat érinti (mindkét provincia Andalúzia tartomány része), Portugáliában pedig a Beja kerület területén végződik. Mint ahogy az a negyedik ábrán is látszik, az Ibériai Pirit Öv különböző képződményei a felszínen közel sem mutatnak homogén eloszlást (ld. 4. ábra), sőt, még az egyes, akár homológ képződmények sem bizonyos, hogy egy helyen ...

Vissza                                                                                               Tovább

Tartalomjegyzék

2. ábra: Az Ibériai-félsziget lényegkiemelt sematikus geológiai térképe. A térképen kivehető Huelva provincia (Spanyolország) körvonala, ahol az Ibériai Pirit Öv bányáinak nagy része található (forrás: Olías Álvarez et al., 2008 nyomán).

Az Ibériai-félsziget Európa délnyugati részén fekvő félsziget. Területének túlnyomó részén Spanyolország és Portugália osztozik. Geológiai értelemben három fő, és számos kisebb képződési egységre tagolhatjuk. A legidősebb kőzeteket a félsziget nyugati-középső részein találjuk (ld. 2. ábra, világosvörös és ...

Vissza                                                                                               Tovább

Tartalomjegyzék

1. ábra: A Salamancai Egyetem geológus hallgatóival a Corta Atalaya (Minas de Rio Tinto) külszíni bánya pereménél.

Az Ibériai Pirit Öv a mai Spanyolország és Portugália déli területein található, az Ibériai-félsziget délnyugati részén. Világviszonylatban is jelentős érckészlete egy nagyjából 230- 250 km x 20-70 km-es területen koncentrálódik (Almodóvar & Sáez, 1992; Inverno et al. , 2015), mely terület jól megközelíthető, és külszíni bányászattal is könnyedén fejthető. Adottságainak köszönhetően több ízben kétségkívül a világ legnagyobb bányavidéke ...

A cikk célja, hogy segítséget nyújtson a leendő Erasmus+ hallgatóknak.  Ebben az írásomban nem a legszebb élményeimről szeretnék áradozó élménybeszámolót tartani , hanem inkább azokra a nehézségekre szeretnék rávilágítani, amivel az Erasmus+ jár. Viszont rögtön az elején szeretném leszögezni, hogy mindezek ellenére

Megéri külföldre menni legalább fél évre, mert több szempontból is nagyon hasznos és hatalmas élmény! 

Még a Covid miatti bezárások ideje alatt jelentkeztem. Annyira bezártnak éreztem magam, hogy úgy éreztem, hogy nekem ki kell törnöm ebből a tarthatatlan állapotból.

… És eldöntöttem, Spanyolország, azon belül is Salamanca lesz a tökéletes választás!

  Erasmus+ ...

Tartalomjegyzék:

I. Bevezetés

II. A kutatás bemutatása

II.1. A Rákoskeresztúri Evangélikus Egyházközség rákoskeresztúri templománál elvégzett kísérletek és megfigyelések

II.2. A Tákosi, és a Csarodai Református Egyházközségek templomainál tett megfigyeléseim, összehasonlításuk

II.3. Árpád-kori rotundák: Karcsa, Feldebrő, Kallósd és Öskü templomai

II.4. Falusi templomok a Dunántúlon: A Litéri Református Egyházközség temploma és a Veleméri Szentháromság templom

II.5. Egykori és jelenlegi apátsági templomok: Lébény, Bélapátfalva, és Pannonhalma templomai

III. Összefoglalás, a kutatás alapján levonható konklúziók

IV. A projekt során elvégzett munka

V. Köszönetnyilvánítás

VI. Bibliográfia

Pannonhalma Győrtől 25 km-re, délkeletre fekvő település, a Sokorói-dombság központi városa. Nevezetessége Magyarország legrégebben , 996-ban alapított és oklevélben 1002-ben először említett bencés apátság a (ld. 1. ábra), ami a város fölé magasodó „várban” található. Alapítója I. (Szent) István király volt. [1]

A hagyomány szerint Kr. u. 400 körül elhunyt Szent Márton (Tours püspöke, később Franciaország védőszentje) ezen a vidéken születhetett, ezért tiszteletére a hegyet Szent Márton hegyének nevezték, egészen 1823-ig, amikortól is Kazinczy Ferenc javaslatára kezdték Pannonhalmának hívni a hegyet, de a vár alatt fekvő települést 1965-ig Győrszentmártonnak hívták. [2]

1. ábra: A pannonhalmi bencés ...

Lébény a Kisalföld közepén fekvő település, Győrtől 20 km-re, Mosonmagyaróvár irányában, a Győri-medence, a Mosoni-síkság, és a Hanság találkozásában, több, mocsaras területtel szegélyezve. Lakossága kb. 3300 fő (2019) [1] A terület benépesüléséről már neolit leletek is tanúskodnak. [2]

1. ábra: A lébényi Szent Jakab templom főbejárata

Templomának (ld. 1. ábra) első írásos említése 1208-ból való, amikor II. András jelentős birtokadományokban erősítette meg az ide települő bencés szerzeteseket. Ezek alapján ez a templom tekinthető Magyarország legelső, azóta át nem alakított apátsági templomának. A templom valószínűleg csupán néhány évvel korábban épülhetett: Falába az 1206-os évszámot vésték. ...

Velemér Vas megye legdélebben fekvő települése, a szlovén határ mellett, az Őrség néprajzi táj déli részén. Állandó lakossága 54 fő, ebből 53 református, egy katolikus. Nevezetessége paradox módon a falu határában álló katolikus Szentháromság templom (ld 1. ábra).

1. ábra: A veleméri templom belső tere, és fennmaradt freskói

A templom egyhajós, és román stílusjegyeket visel, enyhe gótikus beütéssel. Feltételezhetően a 13. század második felében, 1270 és 1280 között valamikor épülhetett mészkőből és téglából döngölt agyag alapozásra, de az építés körülményeire nincsenek írásos bizonyítékaink. Természetesen arra vonatkozólag sem, hogy a templom kőanyagát (ld. 2. ábra) honnan szállították erre az ...

Litér Veszprém és Balatonfűzfő között elhelyezkedő, jelentős iparral rendelkező település. Lakossága kevéssel 2300 fő alatt van. Főutcáját szépen felújított állapotban találtam (ld. 1. ábra). [1] [2] [3]

1. ábra: Litér, Dózsa György utca látképe

A települést már 1082-re visszadátumozva is említik, ám a templom felkeresésekor megtudhattam, hogy a veszprémi püspök legalább 200 évvel visszadátumozta birtokszerzeményét ebben az iratban azért, hogy ezzel igazolja, hogy jogos tulajdona a falu. Magáról a templomról azonban semmilyen írásos emlék nem maradt fenn, egészen 1472-ig. Az viszont az épület homokkő kapuzatának építészeti stílusjegyeit elemezve (ld. 2. ábra) nagy bizonyossággal megállapítható, hogy a templom ...

1. ábra: A kallósdi körtemplom

Kallósd Zala megyében, a zalaszentgróti járásban található, száz lelket sem számláló zsákfalu. A főként löszből felépülő Zalai-dombság eme elszigetelt táján különleges rotunda tornyosul a falu fölé, a temetőben. [1]

2. ábra: A kallósdi kerektemplom elhelyezkedése
Forrás: Google Maps

A kallósdi körtemplom az ösküinél némileg kisebb, csupán 5,8 méter átmérőjű, így berendezése sincs. A templomban helyet foglalni a nyolc, csúcsíves ülőfülkében lehet. [2] [3]

3. ábra: A templom belülről, az ülőfülkékkel
Forrás: https://regitemplomok.wordpress.com/2016/04/24/kallosd-szent-anna-templom/ (Fotó: Bellus Ibolya; 2012)

A terület 1203-ig volt királyi birtok, a települést első ízben ...

Öskü Veszprém megyében található, Veszprémtől 15, Várpalotától 8 km-re, a 8-as főút, illetve a Székesfehérvárt Veszprémmel összekötő vasútvonal mentén. [1] Lakossága 2231 fő. (2019) [2] Számos különleges régészeti emléke közül kiemelkedik a vasútvonal közvetlen közelében található, ovális alaprajzú kápolna (ld. 1. ábra).

1. ábra: Az ösküi rotunda

Az ösküi rotundát számos tévhittel, illetve nem megalapozott állítással ellentétben, az 1975-’76-os ásatások, illetve felújítások alapján, 11. századi építésűnek gondolják a kutatók . [3] Mindezt számos érv támasztja alá: A délies fekvésű bejárat; az eredetileg patkószerűen a hajóhoz csatlakozó szentély; 90 cm vastag falai; három apró, feltehetőleg ...

Ez az írásom a TéTéKás Nyúz oldalán is olvasható:  http://nyuz.elte.hu/?p=4860

A mészköveket (ld. 1. ábra) már az építészet kezdete óta felhasználják különböző célokra. Legkézenfekvőbb felhasználási módjuk ezek közül az építőanyagként történő felhasználás. Bár manapság leggyakrabban ilyen célra csak burkolólapként használjuk, érdemes a kőzet tulajdonságait megvizsgálni , mert tudatos felhasználásuk jelentősen csökkentheti a 10-100 év alatt bekövetkező természetes pusztulásukból eredő gazdasági károkat.

1. ábra: Különböző féle mészkövek saját gyűjteményből

A mészkő ben megtalálható leggyakoribb vegyület a CaCO ₃ . (Ennek megjelenési aránya a kőzetben jelentősen eltérő lehet a képződési ...

Rákosmente történelmét (a cikk első fele) ide kattintva érheti el.

3) Rákosmente ma

3.1. Számok tükrében

A népességnövekedés csak a 2010-es évek végére kezdett megállni, azóta dinamikus egyensúly állt be a lakosságszámot illetően: Jelenleg a kerület lakossága 88.000 fő körül mozog (2017-19.) (ld. 17. ábra). Ezzel a nyolcadik legnépesebb budapesti kerület. A továbbra is hatalmas, szinte lakatlan területek miatt a népsűrűség viszont a második legalacsonyabb Soroksár után, a [19]. forrás alapján számolva (különböző források más, de közel azonos adatokkal számolnak) 1606,04 fő/km ² . [ [1] ] Ez a népsűrűségi adat viszont erősen torzít, mivel ezzel beleszámolunk szinte teljesen lakatlan területeket is. Saját ...

1) Bevezetés

1. ábra:
 A XVII. földrajzi elhelyezkedése Budapesten belül
Az eredeti ábra forrása: [20]
(Utolsó letöltés: 2020. I. 19.)
Saját szerkesztés

Budapest legkeletibb kerülete a XVII. kerület, Rákosmente. Ez a városrész a lakóhelyem (ld. 1. ábra). A kerületet számos alkalommal bejártam kerékpárral az elmúlt években, és ezen terepbejárások alkalmával felfigyeltem arra, hogy ez a városrész szinte csak lakóházakból áll, ipari létesítmények nem nagyon találhatók területén. Ezen felül pedig arra is felfigyeltem, hogy nagyon sok a beépítetlen terület , ahol még ma is gabonát termesztenek, vagy nem parkosított erdős terület. Ilyen területek már nem sok helyen vannak Budapest közigazgatási határain belül. A Merzse-mocsár ...

Bélapátfalván, a reggeli után felkerekedtem, és elindultam a bélapátfalvi ciszterci apátsághoz. Az apátság a településtől kb. 1 km-re keletre található az erdőben, a Bélkő-hegy lábánál, a kék turistajelzés mentén.

1. ábra: A bélapátfalvi ciszterci apátság temploma távolról, előtérben egy helyenként befagyott felszínű patakkal

Éjszaka –10°C-nál hidegebb volt, így talán nem csoda, hogy az út mentén a 30 cm hó mellett befagyott vizű patakokat láttam.

Ilyen körülmények közt jutottam fel az apátsághoz, ahol rögtön szembetűnő volt, hogy nem egy kőzetből épült fel a templom épülete, hanem a homlokzaton sávokban váltakozva különböző kőzetek építik fel azt. (A templom általános leírását ld. ide kattintva: A ...

A Tiszán átkelve átjutottam Borsod-Abaúj-Zemplén megye cigándi járásába, a Bodrogközbe, és Cigánd felé gyalogoltam a 381-es országút mentén.

1. ábra: Úton Cigánd felé

Már kezdtem érezni a lábamban a kilómétereket, amikor egy platóskocsi a közelembe érve lelassított. Kíváncsian vártam, mi fog történni.

A sofőr, egy középkorú férfi, azt kiáltotta oda nekem:

• Helló, Cigándra megyek!... Beszállsz?

Szívem szerint rögvest beültem volna, mert ezzel sok időt spóroltam volna meg. Persze kicsit óvatos is voltam, de mivel néhány kérdésemre válaszolva  normálisnak tűnt, ezért köszönettel beszálltam mellé. Útközben megtudtam róla, hogy Cigándon építkezik a cége, és éppen oda tart. Mióta megnősült, azóta ...

"Üdv Mordorban!" – köszöntött egy jó barátom Nyíregyházán, amikor leszálltam a vonatról. Tekintve, hogy a január 26-28. között többségében olyan helyeken jártam, amiket egyáltalán nem ismertem, egy kicsit én is tartottam a helytől…

Barátom Nyíregyházán idegenvezetőmmé szegődött, így a város legszebb tájaira kalauzolt el. Leginkább Nagyváradhoz tudnám hasonlítani Nyíregyháza sétálóutcáját, és a főterét. Széles, tágas terei, a körülöttük álló házak, és füves, fás parkjai szerintem nagyon hangulatossá teszik ennek a kb. 120.000 lelket számláló városnak a központját.

1. ábra: Nyíregyháza, Kossuth tér

2. ábra: Nagyvárad főtere

A térségre a "Mordor" kifejezést egész Szabolcs megyei tartózkodásom ...

Építészeti kőanyagok és felhasználásuk

Nagyon sokféle kőzetet ismerünk, és egy adott típusú kőzeten belül is hatalmas különbségek lehetnek a különböző bányákból származó kőanyagok tulajdonságai között (pl. homokkő). Ezért irreális elvárás lenne, ha a különböző típusú kőzetekre általánosan igaz állításokat kéne tudni megfogalmazni. Ezért a jelen írás megállapításait kérem, kellő forráskritikával kezelni, mert csak nagy általánosságban igazak.

A kőzetek tulajdonságai alapvetően a keletkezési/képződési körülményektől, a kőzetet felépítő anyagoktól (ásványoktól), majd a kőzetképződést követően az esetleges mállási (fizikai és kémiai) behatásoktól függ. A kőzeteket csoportosíthatjuk ezen ...

Harmadik terepi napomon két Heves megyei templomot keresek fel. Sajnos az évszázadok folyamán mindkettő komoly felújításra szorult, noha mindkettő kőből épült. Ennek ellenére mindkettőnek fennmaradt épületében olyan töredéke, mely még az első templom építéséből származik, ezért értékes, történelmi épületek.

A bélapátfalvi apátság   [1] [2] [3] [4]

Bélapátfalva Heves megye északkeleti részén található járásközpont Egertől 20 km-re északra, az Eger-patak mentén. Lakossága kb. 2850 fő. Az egykor cementiparáról ismert település ma a település fölé magasodó, természetvédelmi területté nyilvánított Bélkő-hegyről, illetve a csúcs közvetlen előterében felépült bélapátfalvi ciszterci kolostoráról ismert, ...